MJA.hu főoldala

ahol megtanulhatsz önállóan hajózni a tengeren

Vass Tiborról
tengeri vitorlázás
RÓLUNKTANFOLYAMOKTovábbképzésekTengeri rádiózás TRÉNINGEKÁRAK IskolahajóHAJÓNAPLÓTENGERI TUDÁSTÁRJAKVIDEÓK
tengeri vitorlás jogosítvány

Egyéni naplók
 
 
Útkiválasztás
Az összes út
listázása:
 
Adott út megtekintése:
 
Összetett keresés
Út típus:
Régió:
Résztvevő:
Dátum:
-tól
-ig
  
  Főoldal / Hajónapló / Az első Kapitány tréning 2009-ben
 
tengeri hajónapló
Az Online Hajónapló lényege, hogy közvetlenül a hajóról kerülnek fel a képek, szövegek, adatok a weboldalra.
Hozzávalók:
mobil internetelérés, számítógép, digitális kamera.


tengeri hajónapló az oktatásról
Az első Kapitány tréning 2009-ben2009.05.30. - 2009.06.13.

274. út

 

A tréning célja, hogy a II. osztályú tengeri kishajó-vezetői vizsgához szükséges csillagászati navigációs gyakorlati ismereteket szerezzenek a kadétok és legalább 1000 mérföldet hajózzanak.

Leggyakrabban ez a tréning Máltáig tart, de most a többség a vulkán túra változatot akarta, így ha az időjárás nem akadályoz majd minket, akkor Szicília, Lipari-szigetek, Görögország, Montenegro lesz az útvonal.

A részvevők:

Vass Tibor

Bognár Csaba

Horváth Attila

Józsa Márton

Dr. Kádár Balázs

Szabó Géza

Szabó Irma (Babi)

Dr. Várkonyi Péterné, (Panni)

Dr. Füzi Tamás, akinek már meg van a II. osztályú vizsgája, csak hajózni jött, Karcsi helyett.

Megtalálhatod az Odysseus

utolsó regisztrált helyét

az AIS segítségével:

Kattinsts ide!



Ezen a túrán 1617 mérföldet hajóztunk, ebből 572 mérföldet éjszaka.


Sajnos nagyon sok szembeszéllel találkoztunk, így négyszer is eltérített az útvonalunktól a szembe jövő hullámzás.


A kadétok derekasan helytálltak,dicséret illeti őket.


Szépen vezették a hajót, szépen számoltak. Volt aki szépen hányt is az elején. Aztán már nem, mert megszokta a hullámzást.
Mindneki tette a dolgát zokszó nélkül, örömmel.
Mindnekinek elkészült a 10 db kötelező csillagászati helymeghatározása, amit Balázs hétfőn be fog vinni a Hajózási Felügyeletre.


Nagyon jó út volt.

Köszönöm nektek, kadétok.

Üzenet a hajónakRészletes napló

Május 30., első nap. Behajózás és indulás dél felé
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az útvonal C. terve
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Tamás
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Géza
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Marci
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Panni új szextánsát állítjuk be.
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Így kell megnézni a nagytükör merőlegességét.
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Őrségben szabad fényképezni
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Balázs
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Mit csinálhatnak mast Szabóék?
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Géza
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Babi
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Csaba
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Eszterrel  és Ludmillával szerda óta készítgettük a hajót erre az útra. Egy napomba került, mire megtaláltam a számítógép hibáját, mert nem akart elindulni a windows.

Közben tombolt a bóra. Gyakran mértünk 30 csomót, de a maximális szélsebesség 45 csomó volt a műszer szerint.

Attól tartok, hogy nem fog kitartani ez a szél, ami minket kisöpörne az Adriáról, jót vitorlázva.

Egy óra körül elindultak a lányok haza, majd szinte azonnal megjött az első autó: Attila, Márton, Tamás és Balázs. Aztán hamarosan a többiek is befutottak.

Egy nagyon rövid oktatás után elindultunk, a 1500 mérföldes hajóútra. Tankolással kezdtük Krk város nagyon szűk, nagyon rossz helyen lévő benzinkútjánál, mert az előző héten az V. Jacht Akadémia Kupán már nem tudtunk tankolni. Mos tez elég gyorsan ment, mert csak két motorcsónakot kellett kivárnunk, majd indulhattunk is.

Ide csak bal oldallal lehet kikötni, mert az öböl belső sarkában sekély a víz, így a hajó orrát kell abba az irányba fordítani, nehogy leérjen a kormánylapát. Nekünk a bal oldal a rossz oldal, így bizony zűrös volt a  dolog. Ha adunk egy nagy hátrát a kerékhatás eltolja a hajót a parttól.  Ezért ki kellett játszani ezt valahogy.

Tankolás után elindultunk végre.

Az A terv szerint egész éjjel hajózunk, reggel kilépünk Vis-szigetén Horvátországból, majd áthúzunk az olaszokhoz. Reggel óta próbáltam elérni telefonon az ottani kikötőkapitányt, de csak 5 óra tájban jártam sikerrel. A siker rögtön mást értelmet kapott, amikor közölte, hogy csak kedden lehet kilépni leghamarabb, a Pünkösd miatt. Még jó, hogy felhívtam. Javasolta Zadart, mert ott 24 órás a munkarend. Átterveztem az útvonalunkat és nyugodtan hajóztunk tovább. Zadar úgyis útba esik.

Ez lőrejelzés szerint  hétfőn az Adria közepén 30 csomós szembe széllel fogunk majd találkozni, azt kellene kitrükközni.

Este felé megterveztettem az esti szürkületi méréseket. Sajnos először a napnyugta időpontjára választottak csillagokat a kedves kadétok. Ekkor döbbentünk rá közösen, hogy mennyit felejtettek a tanfolyam óta.

Szerencsére nem volt súlya az esetnek, mert befelhősödött az ég, így nem lehetett mérni.  Előtte még a Holdat vadászták, aki a felhők mögött bujkálva menekültült a lövések előtt.

Három és fél szextáns van a hajón. Kettő a hivatalos gyakorló, egy Gézáé és a fél Panni mentőcsónak szextánsa. Majd meglátjuk, hogyan működnek.

Vacsorára tortelini és virslit szolgáltak fel a konyhások, amit a kerthelységben jóízűen befaltak a kadétok.

Sötétedés után átvettük a navigációs feladatokat és a műszerek használatát. Kiadtam, hogy minden 30. percben fel kell rajzolni a helyzetünket, hogy a térképen is láthassák, merre járunk.

Megmutatattam  a LifTag-et és használatát. Ez egy olyan kis egyszerű eszköz, amely a hajó navigációs rendszerében integrált adóvevővel kommunikál folyamatosan. Ha megszakad ez az ellenőrzési folyamat, akkor úgy értékeli a helyzetet, hogy eltűnt ez az eszköz a hajóról és MOB (Man Over Board – ember a vízben)  riasztó jelet aktivál. Ekkor egy nagyon erős sipolás hallatszik, és megjegyzi a navigációs rendszer az utolsó ismert pozíciót, a mentés céljából. Remélem nem kell élesben kipróbálni.

Később rossz érzésem támadt és este 10 óra tájban felhívtam az ottani kikötőkapitányt, jelezve a kilépési szándékunkat éjjel kettő körül. Az kategorikusan visszautasított, hogy csak rendkívüli esetben igaz a 24 óra. Menjünk Dubrovnikba. Úgyis az esik útba Málta felé. Kicsit a vakond nadrágja réges-régi mese jutott az eszembe.

Jött a C terv: holnap éjféltájban érkezünk Dubdorvnikba, majd irány a Sántamárialuka.

Minden csendes, csak a motor duruzsol, faljuk a mérföldeket és suhanunk dél felé.

 

 

Balázs naplója:

2009. május 30. szombat Kapitánytréningre érkeztünk a Punati kikötőbe.

Gyorsan bepakoltunk a hajóba és pici - Range csomagtartónyi - bevásárlás után Tibor kiadta az indulási parancsot.

Az időjárás előrejelzés szerint nyugatias szelekkel hajózhatunk Zadar felé, ahol terveink szerint kilépünk Horvátországból. Később erősödő déli, délkeleti szél várható, szóval akinek mond valamit északon Borát dél felé Sirokkot vártunk. Ezt, tekintettel arra, hogy néhol 30 csomós szél is lehet, célszerű lenne elkerülnünk, mert a hullámokat nem nagyon szeretnénk.

Úti célunk ugyanis az olasz csizma alja (a híres Sánta Mária Luka település, amit valójában Maria di Leuca-nak hívnak, de annak nincs értelme), majd a Lipari szigetek...

Tankolunk Krk városában, aztán vezet minket az egyes őrség: Csaba és Tamás. Babi és Géza a kettes őrség, várjuk is, hogy hamar befejezzék, mert Babi a konyhafőnök és valahogy mindenki nagyon éhes - talán reménykedtünk benne, hogy eszünk indulás előtt, de ha egyszer fúj, akkor nem viccel, menni kell. Ettünk, számítottunk időt, próbálkoztunk mérni a szextánssal mire befelhősödött. És közben ki is kaptunk, mert nem szépen rakta le valaki a drága orosz műszert.

Valamikor estefelé, Panni és Attila, vagy Marci és az én őrségem alatt kiderült, hogy Zadarban nem fogadnak éjszaka vendégeket kiléptetésre. Szóval hajózunk tovább...

Panni naplója:

 Délután ½ 2 körül megérkezünk Punat kikötőjébe. Megkapjuk az engedélyt a fedélzetre lépésre, ezzel megkezdődik a KAPITÁNY TRÉNING. Kellemes meglepetésként ér, hogy a kajüt sokkal tágasabb, mint ahogy a vészmadarak leírták a tanfolyamon. Igazán kényelmesen elférünk Attilával. Igaz, „cserébe” ez az „átjárós” kajüt, de ez nem igazán zavar. Tibor sürget minket (később rájövök, hogy nála ez amolyan „állandósult” állapot), így gyors bepakolás, aztán irány a tenger. HURRÁ, mióta vártam erre! Meg van az őrség beosztás is: 1: Tamás-Csaba, 2: Babi-Géza, 3: mi (Attila-Panni), 4: Marci-Balázs.

 

Az időjárás előrejelzés elég kemény szeleket ígér (ezért is sietünk), de ki kellene még jelentkezni Horvátországból. Mint kiderül Pünkösdkor ez nem is olyan könnyű. Tankolás KRK-ben. Jópofa dolgot tanultam: kis mosogatószeres vizet locsolunk a tengerbe, pillanatok alatt eltünteti a vízbe, hajóra csöppent olajfoltokat. 

 

Zárában kellene kilépni, de nem fogadnak. Tovább, telefonálgatás, valamit ajánlanak, mint később kiderül „kiléptetés 12-ig” (mi 2 körül értünk oda ….).

 

Az éjszakai őrségben komoly biztonsági intézkedések vannak: Mentőmellényt kell venni, kikötjük magunkat hevederrel a hajóhoz, jeladót kapunk a nyakunkba.

Május 31 - Dubrovnik felé hajózunk
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Ma délig eddig jutottunk
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Csaba
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Képek a hajó mindennapjaiból
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Képek a hajó mindennapjaiból
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Babi
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Géza csak röhög, mert már ő ezen túl van
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Tamás csillagot hozle az égből. De kinek is?
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Pihenőben
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Babi
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az Odysseus
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Korcula
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Korcula
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Korcula
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Korcula
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Korcula
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A határmóló, ahol csak kedden reggel tudtunk volna kilépni
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Babi és Panni
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az Odysseus Korculán
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Csaba, Géza és Tamás
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Korcula
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Korcula
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Korcula
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Oktatás, hogyan kell útvonalat tervezni
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A Kapitány
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Így búcsúzott a Nap
A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Balázs naplója:

Álmos ébredés ötkor egy órával az őrségem időpontja előtt, leállt a motor és vad csörlőzés.

Vitorlával viszi a hajót az Őrség, mert a generátornak valami baja lett. Tibor szerel – igaz ilyenkor (is) elemében van. Szerencsére van pótgenerátora, így meg tudta oldani a helyzetet.

 Ragasztani is kellett, mert Gézáék fürdőszobai tetőablaka berepedt és áztak. Szépen hajózunk, néha a hullámok odavágják Odüsszeusz domború hasát a nagy vízhez, amitől megremeg és döng a hajó, de csak nekünk fáj. Délebbre sem lehet szebb az idő, mert a delfinek is velünk szemben úsztak komótosan tisztes távolságot tartva tőlünk. Napsütésben bezzeg pajtásként lubickolnák körbe a hajót. A javítás óta megint folyamatosan 3000-en morog a dízel, Korcsulán tankolunk terveink szerint, aztán zúzunk Raguza (Dubrovnik) felé, hogy megkerüljük a várható erősebb szelet és az átmeneti csendesebb szélben átlógjunk az Olasz csizma sarkához. Mindezt lehetőleg még a következő nagy szél előtt. Ahogy körülnézek a csapat nagyobbik része, próbálja bepótolni az alváshiányát, vagy csak felkészülnek az esti gyereknapi partyra.

 

Az alvásnak vége, kezdődnek a csillagászati mérések, a Nap mérésével.  Az ég borult, de a Nap néha látszik és a nem túl vastag felhőn keresztül is lehet mérni.

 Közben – és ez nem mellékes – melegszik az otthonról hozott töltött káposzta.

 

Babi töltött káposztája nagy sikert aratott, elég erőt adott a méréseink kiszámolásához. Az első mérések alapján voltak elég nagy, akár két mérföldes pontatlanságok is. Igaz ez is  mint minden relatív, mert a mentőtutajban sodródva az óceánon nem sok, de ha a fehér cápa előtt kell leúszni…

Korcsulán kikötöttünk tankolni és kiderült, hogy nagyon ragaszkodó nép ez, mert megint nem akartak kiengedni minket. A kikötőkapitány legközelebb kedd reggel 8-tól rendel.

Raguzában viszont elengedtek, bár a non-stop pék itt sem volt nyitva. Most három vekni kenyérrel nekivágtunk átszelni az Adriát.

 

 

Panni naplója:

 A hajnali őrségünk kezdetén leáll a generátor. Vitorlázunk a szigetek közötti keskeny átjáróban, nagyon klassz. (A többiek már nem örültek annyira a hirtelen ébresztőnek – csörlőzés, dübörgés ...). Tibor kicseréli a generátort a tartalékra, motor indul (fene se érti, ennek se örültek a többiek ...).

 

Áttervezzük az útvonalunkat. Északról erős bóra várható, dél-délnyugatról sirokkó. Mindkettő 35 csomó feletti széllel, amit el kellene kerülni, ha lehet. Végül úgy döntünk, hogy minél hamarabb át kellene jutni az olasz oldalra, mielőtt „összezár” a két vihar, ott a hullámok is kisebbek. Csak hát a horvátok nagyon ragaszkodnak hozzánk. Korcsulán tankolunk, kilépni nem lehet.. Rohanás tovább Raguza fele.

 

Délután dupla őrségen vagyunk, amit a többiek ki is használnak – alvásra. Aztán ébresztő, kezdődik a munka – csillagászati helymeghatározás. Sajnos az ég elég felhős, így szó szerint fél sikerrel végzünk – van egy-egy helyzetvonalunk. Aztán végre ebédelhetünk – Babi töltött káposztája nagyon finom!

 

Este Raguzában én kötök ki, partfalhoz (51 lábas a hajó!). Itt végre sikerül kijelentkeznünk, bár elég hosszasan nyaggatnak minket. Kenyeret viszont nem sikerül venni. Indulás tovább. Megint tanulok valamit, most az autopilotról. Nem kell mindig hinni annak, amit kiír (főleg, ha közel van a fordulópont). Azért időben korrigálom az irányt… bár a többiekre sikerült kicsit ráhozni a frászt. Most már szabadon menekülhetünk át a túlpartra.<

2009 június 1. hétfő. Hajózás a viharos tengeren Brindisiig
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Balázs naplója:

Szemerkélő esőben hajózunk, lassan hajnali kettő, átadjuk az I.-es őrségnek a hajót. /i>

Míg aludtunk Panni kimentett egy mentőmellénynek látszó bóját, többeknek azonban úgy tűnt, hogy ringlispílre fizettünk be. (Tibor szerint ez a bója messziről nagyon hasonlított egy albán mágneses aknára, így legközelebb nem kellene közel menni hozzá.)

A szél korábban érkezett, mint azt az előrejelzés szerint vártuk. Most motorlázunk (a dízelmotort a grosz – nagyvitorla – segíti) miközben a lassan két méteres hullámokon bukdácsol a hajó. A lapos hasa belacsapódik a vízbe, az egész hajó megremeg, majd megáll. Jöhet a következő hullám.

Akinek sikerült már hátast ugrania vízben szaltó helyett, az tudja, mit érez a hajó meg az orrkabinosok. 

Lassan befutunk Brindisi kikötőjébe.

Ahogy közeledtünk az Olasz csizmához a szél egyre erősödött – 42 csomós (kb. 80 km) volt a legnagyobb mért lökés – és a hullámok is megnőttek. Három méteresek is dobálták, mosták végig a hajót, igaz nem csak kívül, de belül is. S

zzóval most a szakadó esőben, ázott verébként fogunk partra szállni meleg zuhany és egy kellemes olasz vendéglő reményében.

Kiderült, hogy ugyan olaszul nem tudjuk, hogy van a fogorvos, de receptkönyvet tökéletesen tudnánk írni, mert kajanevekben mindenki profi.

 

Panni naplója:

Az esti őrségünk idején kezd rendesen beerősödni a szél. Látok valamit a vízen (úgy bukdácsol, akár mentőmellény is lehetne). Sokáig vacilálok mit tegyek, elég valószínűtlen, hogy az Adria közepén élő ember lehet benne, végül mégis úgy döntök megnézem. Csak hát kicsit későn reagálok, élesre sikeredik a kanyar (ráadásul beindul a riasztás, hogy eltértem a bejelölt úttól). Tibor pillanatokon belül fent van a decken – hát, nem dicsér meg. Állítólag még leszakadt albán úszóaknákkal is lehet találkozni errefele. De a fő baj, hogy a többiek majd kiestek az ágyból. Még napokkal később is emlegetik.  (Végül közelebb menve kiderül, egy leszakadt bója életét akartam megmenteni).

A szél tovább erősödik, a hajó bukdácsol a 2 méteres hullámokon, csak kicsit segít, hogy motorlázunk (a motor mellett a nagyvitorla is fenn van). Hamarabb jött és erősebben, mint vártuk, mint később kiderült 37 csomós (42 csomós befújásokkal) volt a maximuma (az előrejelzés 20-at mondott). Erről már a  ciklonhajózás „34 csomós” szabálya is eszünkben jut.

 

Őrség után a szabadesést gyakoroltam az ágyamon. A hajónak viszonylag lapos orra van, az orr felrepül, majd hatalmas dördülésekkel csapódik vissza a hullámokra. Közben én is felrepülök, majd szabadesés vissza. Jó, hogy van oldalháló az ágyhoz … Éjjel arra ébredek, hogy Tamás kifele menet véletlenül leakasztotta a kajütajtónkat. Döbbenetes módon ebben a hánykolódásban is sikerül visszatennünk kb. 5 perc alatt, anélkül, hogy fejbe vertük volna magunkat vagy odacsíptük volna az ujjunkat. Napokig büszkén nézünk egymásra!

 

Többeket elég rendesen elkapott a tengeri betegség (3 m körüliek a hullámok). Mire este 6 körül Brindisibe érünk, már mindenki kivan, a hajó mindenütt vizes (kívül-belül), Attila összes ruhája elázott az orrkabinban. Azért én rettenetesen élveztem (remélem nem olvassák ezt a többiek, félek megvernek… Nagy szerencsém van a tengeri betegséggel!) Több delfinnel is találkozunk.

 

Brindisinek hatalmas kettős gátas kikötőrendszere van, mi bemegyünk a belső kikötőbe. Végül sikerül találni helyet ennek is a belsejében, a „régi” kikötőben, amiből vízibusz visz át az óvárosba.

 

Én szeretnék eljutni egy fogorvoshoz, némi mutogatás után megtanulom, hogy „dottore denti”. A Marina bárjának csaposa nagyon készséges, telefonál, pillanatok alatt felhajt nekem egy közeli fogorvost, valamint lerángat valakit egy hajóról, hogy vigyen oda. 10 perc múlva ott vagyok, a doki nagyon készséges, mosolyogva nyújtja a „gyorssegélyt”, és nem is fizetek sokat. Boldogan sétálok vissza a hajóhoz.

 

Felejthető vendéglői vacsora után meleg zuhany, hajnali 1 óra mire végzek. Másnap többször hallom megrovóan a kapitányunktól - aki ez egyszer nem jött velünk vacsorázni - hogy pihenés helyett éjfélkor jöttünk vissza, sőt volt aki 1-kor tért vissza a hajóra!<

2009. június 2. kedd. Áthajózunk a Jón-tengerre
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A mai hajózásunk
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az otrantói világítótorony
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Csillagászati navigáció
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Brindisi bejárati világítótornya
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Brindisi kapuja
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az éhes sirályok
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Brindisi
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Brindisiból elindulva
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Panni Brindisi előtt
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Brindisi
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Brindisi
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Így hajózunk
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
És így számolunk
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Ez volt a Kapitány mintapéldája
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Géza örül a sikeres méréseinek
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A Santa Maria di Leuca világítótornya, ahol az Adria találkozik az Égei-tengerrel
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Sántanmárialuka
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Ez még a reggeli Brindisi
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Sántanmárialuka
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Sántanmárialuka
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Balázs marhapörköltje
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Ebéd a Jón-tengeren
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Babi és a széke
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az olasz partok
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Balázs naplója:

Szép napos az időnk, ki is futunk a kikötőből, megpróbálunk sietni, mert megint az időjárás az ellenségünk.

Napközben szépen hajózunk, van időnk a nap mérésére is. Mindenki 3-3 sorozatot mér és annyira nyugodt a tenger, hogy ki is tudjuk számolni, mennyire pontosan mértünk.

Kikötünk Sánta  Mária Lukában, végre ide is eljutottunk. Csendes déli városka, kedves emberekkel. Itt tankolunk, és végre feltöltjük a konyhát. Nehéz fehér kenyeret találunk valamint isteni felvágottakat, a keresztapa szerű pénztárosnak pedig annyira megtetszünk, hogy ajándékba ad egy üveg saját késztésű vörösbort.

Ezt a hajóra szállás előtt be is kellett jelenteni Tibornak, mert a vörösbor feketelistás a hajón, de megint a kapitány leleménye oldotta meg a problémát. Üvegben feketelistás, gyomorban be lehet hozni.

Motorlázunk, egy áramlat is segít. Meg kell említeni, hogy ma Panni zöldbab-gulyásával folytatódott a menüsor, amivel mindenki teleette magát és a hatalmas holthullámok ellenére mindenkiben meg is maradt.


Panni naplója:

Reggel fél 9 körül gyönyörű napos időben futunk ki Brindisiből. Hihetetlen ez a gyors változás. Csak hát, az idő előrejelzés! Megint futni kell, jön az előrejelzés szerint  -most 40-45 csomós -  szél várható.

Irány Santa Maria de Leuca (az olasz csizma sarka).

 

Örségben. Kihasználjuk a nyugodt délelőttöt, mindenki 2 x 3 sorozatot mér szextánssal (Nap mérése kétszer), ki is számoljuk a pozíciónkat. Hát ez mérsékelt sikerélmény, rendszeres hibát viszek bele – én a méréstechnikus (!) (azóta is ezzel húznak a többiek). Utána lefekszem aludni, mire felébredek, a Nap már sehol, nagy holthullámok, erősebb szél. Santa Maria de Leucahoz közeledve mindenki fényképez (nagyon festői a látvány, a sziklafal, a fokok, barlangok, a világítótornyok, stb.) Marcival hirtelen megpillantunk egy cápát közvetlenül a hajó mellett. Tényleg olyan jellegzetes az éles, háromszögletű uszonya, ahogy leírják. Ha „megnéz” magának a cápa, az a régi tengerész babona szerint balszerencsét hoz (lásd Dékány András könyvek – Suttora megjegyzései). A mi jókedvünk azonban töretlen, főleg ebéd után (a zöldbab gulyásom volt a mai menű).

A Kapitány úr bevallja, hogy Brindisiben a manőver sluktól-tól álmosodott el úgy, hogy nem volt kedve átmenni az öböl túlpartjára a bizonytalan vacsora miatt. (A hajón még volt finom töltött káposzta maradék – azért ez nem biztos, hogy kilencünknek is elég lett volna...) 

 

Santa Maria de Leuca-ban tankolunk és végre sikerül feltölteni a készleteket is. Sőt, a vásárlók még egy üveg saját készítésű bort is kapnak a boltostól. A vörösbor tiltott cikk a hajón, így kénytelenek vagyunk meginni kifutás előtt…

 

Hamarosan a hajó részegen dülöngél a hatalmas holthullámokban.

A múltkori rosszullét semmi nem volt a mostanihoz képest, én is érzek valamit. Éjféltől vagyunk őrségben Attilával. Nem egyszerű feladat a vízhatlan ruha felvétele az "ide-oda röpködés" közben. Szegény Csaba nem mer lemenni a hajóba, a cockpitben szenved. Most először nem bánom, hogy éjszaka ki kell kössük magunkat a kormányállásban. Hullámok, eső, dülöngélés és körülöttünk csapkodnak a villámok.

 Utána bedőlünk az ágyba, ki gyógyszerrel, ki anélkül, azonnal elalszunk.

2009. június 3 szerda. Kellemetlen éjszaka után szépen hajózunk az olasz csizma talpa mentén az Etna lábáig
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Marci
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az Odysseus orra
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Panni
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Babi
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Géza
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
AZ ügyvéd szekció
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Ismét Géza
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Attila
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
És feltűnika az Etna!
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A Szabó család
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A Kapitány
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Tamás
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Pipál az Etna
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Jó széllel az Etna felé!
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Este az étteremben. Jobbra Panni zöldbabos valamije, amit nem szeretnék jellemezni
A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Balázs naplója:

Ülök egy ágon, egy szép hosszú ágon, fel-le, fel-le – kezdődött valahogy Pom-pom meséje – és mi is így haladunk csak közben jobbra és balra is dülöngél a hajó a vizen. Egy zivatarfelhővel versengünk, hajnali három óra van, csak Mártonnal vagyunk fent őrségben.

 Körbe villámok világítják meg időnként a nagy vizet, mi pedig mentőmellényben hevederrel az achterhez (az árbócot hátrafelé feszítő állókötél) carabinierizve (when in Rome.) vigyázzuk a többiek álmát.

Terveink szerint negyedike hajnalra érkezünk Ripostoba.

Reggelre elcsendesedett a víz, csak a hajót hosszan ringató holthullámok maradványai vesznek körül. A láthatáron megjelent az olasz csizma lábujja a mobilon pedig Reggio Calabria felirat mutatja, hogy lassan befordulunk a Messinai-szorosba (Stretto di Messina).

Ma marhapörkölt lesz az ebéd, ezt én csináltam, szóval nem nyilatkozom róla. De láttam, hogy készül Panni konkurens naplója, gondolom majd minőst. Eddig szerintem a mi hajónk az egyetlen, amelyik esélyes Micheline csillagra. Ha idő közben megkapjuk, szextánssal, vagy a nyájas olvasó házi teleszkópjával este már kémlelni is lehet érte az eget. 

 

A napi méréseink és hajózás utolsó szakaszán végre motor nélkül vitorlázunk nyolc csomó feletti sebességgel, amikor Tibor bevallja, hogy nem kellett volna ebben a szörnyű időben bevállalni az éjszakai hajózást. Mégis, amikor megpillantottuk az Etnát, szerintem – népes róka családok ide, vagy oda – mind úgy gondoltuk, hogy megérte. A tanúhegyekhez és Badacsonyhoz szokott szemek nehezen hitték el, hogy a hasonló nagyságúnak tűnő hegy mégis vagy negyven mérföldnyire van tőlünk.

 A tiszta zuhanyzós, korlátlan melegvízzel ellátott fürdőszoba csak az első öröm volt az este, másodikként pedig megvicceltük Tibort, ahol a vendéglőben a pizzája helyett zöldbabgulyást szolgáltak fel neki. Ez még mindig a Panni féle isteni, de ettől még kapitányunk irtózott ételei közé tartozik .

 

Holnap Etna és Taormina túrát tartunk, reggel kisbusz vár minket. Meglátjuk milyen lesz ismét szilárd talajon haladni.

 

 

Panni naplója:

Úgy alszunk, hogy majdnem elkésünk a 8 órai őrségből. Babiék biztos nem örültek volna, de még utolsó pillanatban felrántjuk a viharruhát, és rohanunk. Még teánk is van, az előző őrség főzött. A tarantói öblön vágunk keresztül (a cél Riposto), csendes nyugodt a reggel, egyenletes 4-5-ös szél, időnként szemerkél az eső. A halászhajókra figyelünk.

 

És egyszer csak kisüt a Nap! Felébred a következő őrség, Balázs, majd Marci is. Gyorsan mérünk egy hármas sorozat Nap magasságot, délután mindenki a „Nap kétszer” űrlapok fölött görnyed, és számol – de 10-ből már 6 helymeghatározásunk megvan.

 

Csendes nyugodt délután, egyenletes szélben vitorlázunk Ripostoba a Messinai szoros előtt. Már messziről meglátjuk az Etnát, a havas csúcsával.

 Gyönyörű!

Este  10 körül kötünk ki, a sötétben jól látszik a kifolyó láva izzó tüzes pirosa. Riposto is nagyon szép a kikötőből. Holnap kirándulunk az Etnára, Taorminaba, megnézzük Ripostot is.

 

Érkezés után elmegyünk a kikötői pizzeriába. Kicsit nehéz megértetni magunkat a pincérrel. Mindenki döbbenten figyel, amikor végül nyolcunknak  kihoz egy-egy pizzát – Tibornak pedig egy nagy tál zöldbabgulyást. Ki gondolta volna, hogy még itt a vendéglőben is így ragaszkodik a főztömhöz! Igazán hízelgő, bár azt azért nem értem, hogy a hajón miért csinált úgy, mintha nem akarná megenni... (happy end: némi, a pincérrel vívott  közelharc (azt kérem – nem signore capitano, előbb a másikat kell megenni) után ő is megszerzi a maga „zöldbabmentes” pizzáját – bár én ezeket a pizzákat álmomban is elcserélném a zöldbabbal …)

&nb 

Tibor megjegyzése:


utáloma zöldbabot,


de ezért Panni


keservesen megfizet majd!

2009. június 4. csütörtök . Kirándulás az Etnára
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Balázs naplója:

Sajnos tengeri herkentyűt nem szabad a hajóra hozni, csak ha horoggal fogtuk, így reggelire Pármai sonkával takargattuk be a piacon kifogott sárgadinnyét.

Aztán bevágódtunk a bérelt Ford Transitba és felmásztunk az Etnára.

Csodálatos látvány volt ahogy emelkedtünk háromezer méter felé, az úton láttuk a hömpölygő láva nyomait, a porrá zúzott tufát. A parkolóból hatszemélyes kabinos sífelvonó vitt fel 2700 méterre, ahonnan hófoltok és aztán egyre inkább hófalak között terepjáró kisbusszá alakított Mercedes Unimogokkal mentünk fel a megközelíthető kráterekhez.

Leírhatatlan érzés hóban sétálni, úgy, hogy a kilátszó köveken rántottát lehetne sütni miközben lábunk alatt az azúrkék Ión tenger.

 Amikor kisétáltuk magunkat, elhagytuk az Etnát – és sajnos a sapkámat is, így már biztos le fog égni a fejem – Nicolosi felé, ahol küldetésünket teljesítve vörös tufát gyűjtöttünk Tibornak. Marcival ketten szerencsére éppen bele bírtuk emelni a kisbuszba a kiválasztott szerencsés kavicsot, amelyik hajónk új utasa lesz.

 

Az autóban nem működött a demokrácia, három gps-t nyolcan próbáltunk felülbírálni, de végül a virágzó és a belső sáv egyharmadát elfoglaló leánderekkel övezett autópályán eljutottunk Taorminába.

Itt fizettünk kenőpénzt a vécésnéninek és kinézete alapján a vécésbácsinak, hogy gyakorlatilag a városka közepén megállhassunk. Megérte azonban, mert gyönyörű kilátásunk volt a görög körszínházból, valamint a Gézáék által kiválasztott étteremből is.

Vacsora után elindultunk haza, mert holnap ötkor indulunk Liapara felé.

Tiborral még megittunk egy üveg vörösbort – a mai napon úgyis elköltöttük a hajókassza negyedét!

Aztán lefeküdtünk, mert reggel IV-es őrség indul, azaz Marci és én. A motor úgyis a mi fejünkben dübörögne, így viszont minket nem zavar, a többiek pedig alhatnak a Messinai-szorosig.

 

 

Panni naplója:

Ma Ripostoban maradunk, kirándulunk. Béreltünk egy nyolcszemélyes kisbuszt, irány az Etna.

Először egy kabinos felvonóval jutunk feljebb, majd dzsipszerű kisbuszok visznek tovább a lávában. Amikor felérünk kb. 2900 m-re, már mindenütt hó van körülöttünk. Felhúzunk magunkra mindent – hosszúnadrág, pulóver, dzseki – az okosok még sapkát is. Innen indul a „vezetett” túra a kráterekhez. Több helyen jön föl a kénes gáz (gőz?), itt jó meleg is van. Gyönyörű a kilátás, nagyon érdekesek a kráterek, a hol hómező, hol meleg lukak váltakozása.

 

A következő célpont Taormina. Némi vitatkozás után (- erre menj – nem, arra - miért nem követted Tibor útvonalát -látszik, hogy nincs velünk a kapitány úr) eljutunk egy buszparkolóba. Balázs még a WC-s nénit is lefizeti, mégsem engedi, hogy odaálljunk. – A pénzt elteszi, parkolóhely nincs, ráadásul aki bemegy a létesítménybe, attól könyörtelenül behajtja a fél eurot is. - Végül egy öreg megszán minket és felajánl egy kitűnő parkolóhelyet, közel a színházhoz (for residents only). Azóta se tudjuk, volt-e köze a parkolóhoz.

 

Megnézzük a színházat, körbe sétálunk a városban, mindenkinek nagyon tetszik. Vicces, hogy séta közben legalább 10-15 esküvői párral találkozunk a sétáló utcában. (csütörtök van – talán guiness rekordot akarnak dönteni ?!). Végül beülünk egy vendéglőbe vacsorázni, mindenki óhaját teljesítve (üljünk kint, legyen kilátás a tengerre, legyen leves, stb.). A többség nagyon finom minestrone di verdura-t és grillezett kardhalat eszik, desszert, frissen facsar narancs, bor – nem ragozom, megsemmisítő csapást mértünk a hajókasszára.

Visszatérve Ripostoba, kapitányi üzenet vár minket („a kávézóban vagyok”) – megyünk mi is még egy fagyit enni (most már úgyis mindegy), aztán fürdés, alvás. Reggel korán indulunk a Lipari szigetére.

2009. június 5. péntek. Áthajózunk a Tirrén-tengerre
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Hajnalban így köszönt el az Etna
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Reggeli a kerthelységben
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Messina
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Messina
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Attilla Messina előtt
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A Messzinai-szoros
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A Messzinai-szoros
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A Messzinai-szoros
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A Messzinai-szoros
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Babi vezet
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Így vadásznak a kardhalra. Ezzel a hallal az étteremben a pesca spada néven lehet találkozni
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A félelmetes Szkülla ma, a kardhal vadászok kikötője
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Scilla város
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Scilla város
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Talkum bánya a Lipari szigeten
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Soline
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Soline, az egyetlen védett marina a Lipari-szigeteken
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Soline
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Soline
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Egy benszülött
A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Balázs naplója:

Hűvös és sötét a reggel, öt óraötkor már felbőg a motor és kicsorgunk a kikötőből. Marcival követjük a kirajzó halászhajókat és várjuk az Olasz csizma alja felől a napkeltét. Az Etna hófödte csúcsa rózsaszínes, narancssárgás árnyalatúvá színeződik, ahogy a hátunk mögött egyre halványul a sziluettje. Suhan mellettünk a sziíliai táj, mindenki alszik rajtunk kívül.

 A Messinai-szorosnál mindenkit felkeltünk, hogy lássuk a megnövekvő nagyhajós forgalmat és a hatalmas örvényeket, amik a Ion és a Tirrén tenger találkozásánál a két tenger apály-dagály különbsége miatt keletkeznek.

A szoros kijáratánál Szkülla (Scilla) sziklájánál kardhal-ász hajókat fedezünk fel, ahogy Tibor ezt megjósolta. A motorosok fedélzetén húszméteres árbócszerű oszlop áll innen irányítja a kapitány a hajót távirányítóval – hogy lássa, merre van a kardhal – míg a hajó elején a hajó hosszát is elérő orrsudár-szerű járó nyúlik előre kosárral az elején. Ez a szigonyos helye.

 

Miközben a hajókat nézzük és élvezzük a napot – Marci a szobánkban én a decken próbálunk aludni – Odysseus motorja megáll. A barátságos Sánta Mária Lukában vizes és mocskos dízelt kaptunk. A motor áll, szélcsend is van. A Tibor szerel. Egyetlen produktív előnye a technikai szünetnek, hogy a tegnapi hajónaplót sikerült befejezni.

Panni naplója:

Hajnali 5 körül arra ébredek, hogy indul a motor. Fel kellene kelni segíteni az őrségnek a kihajózásban. Aztán győz bennem a rossz, és alszom tovább.

Mire felébredek újra, már a Messina-i szorosnál járunk. Gyönyörűen süt a nap, kellemes 2-3-as szél fúj. Hajók össze-vissza, a víz sok helyen erősen örvénylik, a parton váltja egymást a beton kocka ház, a ronda ipari rész és a régi várak, világítótornyok, házak szép együttese. Nagyon érdekes helyszín. Kattognak a fényképezőgépek. Tibor GPS-n megnézzük a fenék domborzatát, jól látszik, hogy az örvények a hirtelen talajemelkedések közötti réseknél keletkeznek.

 

Szkülla sziklája (lásd az Odüsszeiát) közelében megjelennek a kardhal vadász hajók. Képzeljünk el egy hajót, amin két nagyon hosszú (2-2,5 szeres hajótest hossz) pózna van felszerelve. Egy függőlegesen (ezen ül a hal figyelő őrség – 2-3 ember, hogy mindenfele tudjanak folyamatosan nézni), egy pedig orrsudár szerűen előre. A vadászok az orrban várakoznak, riasztás esetén futnak ki a pózna elejére, innen szigonyoznak. A városka kikötőjét is megnézzük, festői, ahogy a színes házak a sziklafal oldalára tapadnak. Miközben a hajókat nézzük és élvezzük a napot – Marci a szobánkban én a decken próbálunk aludni – Odysseus motorja megáll. A barátságos Sánta Mária Lukában vizes mocskos dízelt kaptunk. A motor áll, szélcsend is van. A fiúk szerelnek. Egyetlen produktív előnye a technikai szünetnek, hogy a te+napi hajónaplót sikerült befejezni. Az éjszakát Salinán töltjük.

 

Panni naplója):

Hajnali 5 körül arra ébredek, hogy indul a motor. Fel kellene kelni segíteni az őrségnek a kihajózásban. Aztán győz bennem a rossz, és alszom tovább. Mire felébredek újra, már a Messina-i szorosnál járunk. Gyönyörűen süt a nap, kellemes 2-3-as szél fúj. Hajók össze-vissza, a víz sok helyen erősen örvénylik, a parton váltja egymást a beton kocka ház, a ronda ipari rész és a régi várak, világítótornyok, házak szép együttese. Nagyon érdekes helyszín. Kattognak a fényképezőgépek. Tibor GPS-n megnézzük a fenék domborzatát, jól látszik, hogy az örvények a hirtelen talajemelkedések közötti réseknél keletkeznek.

 

Szkülla sziklája (Odüsszeusz) közelében megjelennek a kardhal vadász hajók. Képzeljünk el egy hajót, amin két nagyon hosszú (2-2,5 szeres hajótest hossz) pózna van felszerelve. Egy függőlegesen (ezen ül a hal figyelő őrség – 2-3 ember, hogy mindenfele tudjanak folyamatosan nézni), egy pedig orrsudár szerűen előre. A vadászok az orrban várakoznak, riasztás esetén futnak ki a pózna elejére, innen szigonyoznak. A városka kikötőjét is megnézzük, festői, ahogy a színes házak a sziklafal oldalára tapadnak.

 


Ebéd után leállt a motor, a délutáni őrség alatt vitorlázunk igen gyenge, 1-2 szélben. Autopilot sincs (sok áramot fogyaszt), így állok a kormányállásban, és pirítom magam. Hétágra süt a nap. Közben Tibor megtanít „bandázsolni” (a kormánykerekekre erősít egy vékony kötelet jelzőnek, hogy tudjuk mikor áll egyenesen). Aztán a szokásos helymeghatározás, számolás, szerkesztés. Be se tudjuk fejezni, mire megérkezünk Salina kikötőjébe 7 óra körül. Nagyon hangulatos, csendes kikötő, a víz igen tiszta, jól látszanak a medúzák. Este szabadprogram, séta a városban.

2009. június 6. szombat - a vulkánok földjén
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Reggel Solinén
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Balázs és Marci vásárol
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Egy ilyen csípte meg Babit
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Lipari képei
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A csapat
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Vulcánón
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A vulkánt meghódító csapat, még nem tudva, mi vár rájuk
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A világ legvulkánabb vulkánja, a Vulcano tetején!
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Még Csaba is megfürdik a geotermikusan fűtött tengerben.
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az iszaptó
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A bátrak
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Lipari
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az utolsó vacsora Liparin
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A Stromboli játékai
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

 

Felvettük a mediterrán vérmérsékletet, Salina egyébként is egy gyöngyszem, nem bírtunk betelni gyönyörű kilátásával, zegzugos utcáival és Milánot megszégyenítő stílusú boltjaival. Azt hiszem mindenki választott magának megfelelő házat. A nagy család elindult kilenckor vásárolni és egy órán keresztül töltöttük a készleteket, mert a mai kirándulások után két napig nem tervezünk kikötni. Reggeli után elindultunk Lipari szigetén át a Vulcano szigetre. Hatalmas ágyúdörgéssel tisztelegtek indulásunknak, ami, mint kiderült a Stromboli oldalából kitörő kis vulkanikus tevékenység mellékterméke volt tőlünk 40 kilométerre.

 

Utunk közben megálltunk fürdeni egy csendes öbölben, gyönyörű volt, csak megtámadtak minket a kóbor medúzák. Hatalmas sziklák között hajóztunk Vulcanoig, majd kikötés után felmásztunk a kráterhez. Azért nem annyira unalmas nap, mint nap vulkánokon gázolni, mint amennyire tannak tűnik. Mr. Nikon képein talán vissza tudjuk adni az élményeinket. Igaz a felfelé út komoly volt, caplattunk felfele a hegyen 55 méterről 400 méter magasra. Ahhoz képest, hogy Babit egy órája halálra csípte egy medúza, félelmetes tempót diktált a laza csúszós vulkanikus talajon.

 

Ménkű nélküli kénköveket gyűjtöttünk, majd visszaereszkedtünk a hajóhoz. Indulás előtt pedig a bátrak - a Szabó család - bemerészkedtek a forró vulkáni iszapdagonyába, aztán elindultunk Liparára, hogy még egy pár órán át szilárd talaj legyen alattunk.

 

Panni naplója:

 Tegnap este Babiék kivételével a hajón vacsoráztunk, Balázs kítűnő paradicsomlevest főzött (Tibor már nagyon gyanakvó, ebből se akart enni, pedig nem is volt zöld).

Borozgattunk, húztuk egymást (főleg engem ...), aztán a nap megkoronázásaként zuhanyozni akartunk, de mint kiderült a vb (vizesblokk) csak 5-9-ig illetve reggel 9-11-ig van nyitva. Így aztán reggel mindenki rohant egy "utolsó" zuhanyozásra (Görögországban nem triviális a dolog ...).

Feltöltöttük a készleteket, és jó késve - majdnem 11-kor indultunk el. Sebaj, ma pihenő nap van, Salinaból kb. 1 óra hajózással érünk a Vulcano szigetre, ahol "brügölni" fogunk a vulkán által felmelegített vízben. Közben, még a kikötőt sem hagytuk el, amikor egy elég erős, jellegzetesen lövésszerű durranást hallottunk. A kb. 20 mérföldnyire levő Strombolira pillantva jól látszott a füstpamacs, amit kilőtt.

 

Utunk során először megálltunk Lipara szigetének egy gyönyörű öblében, ahol - utunk során először - végre úszhattunk egyet.

Némileg rontotta a kedvünket, hogy a medúzák is kinézték maguknak a helyet - és meg is futamítottak minket, miután Babit jól megcsípte egy. Szerencsére a Fenistil segített.

 

Következő célunk a Vulcano sziget volt, itt a többség fel is mászott a kráterhez, ami szépen eregette az oldalán a kénes gőzt. < 2009. június 7. vasárnap (Panni naplója)

 

Hajnali 2 óra, ülök a kormányállás mögött a korláton. Mienk a "kutyaőrség". Világos van, a telihold fénye messzire világít a vízen. Próbálom azonosítani a csillagképeket, csillagokat az égen. Úgy érzem egyedül vagyok a víz közepén (persze leszámítva a legénység szanaszét heverő "elázott" részét), elképzelem milyen lenne körbehajózni a Földet (nagyon klassz, majd írok naplót).

 

Nedves ágy ide, vizes cuccok oda, végigalszom a 6 óra pihenést, 10-kor ébredek az őrségre. (Egyszer ugyan felébredtem, hogy leáll a motor - mint később kiderül elszakadt az ékszíj.)

 

Miután áthaladtunk újra a Messinai szoroson, a Jón tenger közepe fele megyünk. Innentől fogva tiltott eszköz a GPS, iránytűvel, loggal, a Nappal, csillagokkal navigálunk. Ma még könnyű, a térképre rajzolt becsült pozíciók közel esnek a tervezett rottától. De mi lesz holnap?

 

MMindenki vadul mér és számol - de nem lehetünk túl gyorsak, igen mérsékelt sebességgel szaporodnak a pozíciót mutató pöttyök a térképen...  Végre megértjük azt is, miért kell tudnunk egyszerű eszközökkel -  szextáns, papír, ceruza, vonalzó segítségével navigálni. Nem kell feltétlenül hajótörést szenvedni ahhoz, hogy erre szükség legyen, Csaba a példa, neki már mindene tönkrement, sem az órája, sem a számológépe, sem a fényképezőgépe, sem semmije nem működik. Mégis kiszámolja, hol vagyunk! Sőt, a korábbi méréseit is sikerült többé-kevésbé megszárítani, igazán hiteles lesz a Tengerészeti Osztályon leadott anyaga!

 

Csendes esti őrség jut ránk, egy hajóval se találkozunk. (A csend persze nem a hullámokra vonatkozik - érdemes volt sietni, semmiről se maradtunk le - többen megint lemondanak a vacsoráról.) A cockpitben beszélgetünk, gyorsan eltelik az idő. Felhős az ég, nem tudjuk a helyzetünket meghatározni, így csak a becsült pozíciót visszük fel a térképre.

Június 7 Vasárnap - Áthajózunk ismét aMesszinai-szoroson és irány Görögország
A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!
2009. június 7. vasárnap (Panni naplója)

 

Hajnali 2 óra, ülök a kormányállás mögött a korláton. Mienk a "kutyaőrség". Világos van, a telihold fénye messzire világít a vízen. Próbálom azonosítani a csillagképeket, csillagokat az égen. Úgy érzem egyedül vagyok a víz közepén (persze leszámítva a legénység szanaszét heverő "elázott" részét), elképzelem milyen lenne körbehajózni a Földet (nagyon klassz, majd írok naplót).

 

Nedves ágy ide, vizes cuccok oda, végigalszom a 6 óra pihenést, 10-kor ébredek az őrségre. (Egyszer ugyan felébredtem, hogy leáll a motor - mint később kiderül elszakadt az ékszíj.)

 

Miután áthaladtunk újra a Messinai szoroson, a Jón tenger közepe fele megyünk. Innentől fogva tiltott eszköz a GPS, iránytűvel, loggal, a Nappal, csillagokkal navigálunk. Ma még könnyű, a térképre rajzolt becsült pozíciók közel esnek a tervezett rottától. De mi lesz holnap?

 

MMindenki vadul mér és számol - de nem lehetünk túl gyorsak, igen mérsékelt sebességgel szaporodnak a pozíciót mutató pöttyök a térképen...  Végre megértjük azt is, miért kell tudnunk egyszerű eszközökkel -  szextáns, papír, ceruza, vonalzó segítségével navigálni. Nem kell feltétlenül hajótörést szenvedni ahhoz, hogy erre szükség legyen, Csaba a példa, neki már mindene tönkrement, sem az órája, sem a számológépe, sem a fényképezőgépe, sem semmije nem működik. Mégis kiszámolja, hol vagyunk! Sőt, a korábbi méréseit is sikerült többé-kevésbé megszárítani, igazán hiteles lesz a Tengerészeti Osztályon leadott anyaga!

 

Csendes esti őrség jut ránk, egy hajóval se találkozunk. (A csend persze nem a hullámokra vonatkozik - érdemes volt sietni, semmiről se maradtunk le - többen megint lemondanak a vacsoráról.) A cockpitben beszélgetünk, gyorsan eltelik az idő. Felhős az ég, nem tudjuk a helyzetünket meghatározni, így csak a becsült pozíciót visszük fel a térképre.

2009. június 8. hétfő. Átérünk Görögországba
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az őrség
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Egy hadihajóval találkoztunk
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A mérések
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A számolások
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Pihenőben az ügyvédek
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Ismét számolás
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
És mérés
A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

 

 

 

2009. június 8. hétfő

Balázs naplója:

Valahogy repül az idő a mai napra vonatkozó naplót kedd délben kezdem írni. Szóval az úgy volt, hogy átértünk „görögbe” és akárhogy is navigálgattunk, a kitűzött útvonaltól nem sikerült egy mérföldnél jobban eltérnünk, ami a csillagászati navigációs hibahatár elfogadható keretein belül van. Kapitányunk lehet, hogy cenzúráz, de szerintem ügyesek voltunk.

 

Csendes időben érkezünk a partokhoz, kettőkor lehorgonyzunk egy csendes, de gyönyörű öbölben. Itt két óra szabadidőnk van. Lubickolunk a tengerben, kiúsztunk a partra, köveket, csigákat, kagylókat keresünk. Persze mindezt csak a negatív medúza jelentés után. A hajóra visszaúszva napozunk még egy kicsit és felfedezzük, hogy megzavartuk a középkorú nudista napozókat a közeli sziklákon, bár ők nem nagyon zavartatják magukat.

 

E hatalmas idill közepette, Tibor egyszer csak kiadja a horgonyt fel parancsot és 3000-es fordulaton nyolc csomóval - kis képzavarral csikorgó kerekekkel - el is indulunk a kis öbölből. Mindezt azért, mert megláttuk, hogy három hajó is közeleg Fiskardo kikötője felé, amelyik nem bővelkedik helyekben. Útközben megtekintettük Itakát is - ott van balra!. A rohanásnak volt is eredménye, a kinézett helyre tolatva elkezdtük engedni a horgonyt. Görögországban a kikötőkben nincsenek móring kötelek, azaz a hajó orrát nem lehet az előre rögzített kötelekhez kötni, hanem a hajó orrát a horgony tartja, míg a farát lehet a partfalon lévő gyűrűkbe, bikákra, bakokra kötni. Szóval, már majdnem megfelelő közelségben voltunk a parthoz, amikor a vizuális és a műszeres észlelésünk jelezte, hogy nem lesz jó a hely, mert a partfalnál a sziklák másfél méteres vízmélységet hagynak csak, ami nem elég a kormánylapátunknak. Kopp – jelzett a kormánylapát is...

 

A horgonyt felszedtük, majd újra leeresztettük és végül sikerült megfelelő helyet találni a hajó számára. Újra pihenhettünk, számolhattunk, és este nomen est omen a Vass(os) étteremben vacsoráztunk. Az adagoknál csak a számla volt nagyobb, de ha az ingyenes kikötésen spórolt összeget vesszük, akkor nem is volt olyan vészes. Igaz, mint hajópénztáros azonnal elrendeltem 200 euro pótbefizetést fejenként, hogy mégse kelljen se reggelire, se tankolásra kalapozni. Meg talán sokkterápiának is jó, hiszen az előételtől desszertig tartó menüsor borokkal kávéval talán túlzás is. Nem is beszélve arról, hogy a hajón, hála a konyhában sündörgőknek, meg Babinak a konyhafőnöknek, azért nem gyenge kaja van.

 

Az ingyen marinának van azért egy hátránya is, se áramot, se vizet nem lehet venni, így a fürdést 4 euroért mindenki magánházakban oldhatta meg. Ezért a Kefallonia szigetén a cimmer feri feliratok helyett a "hot shower" táblákkal lehet leggyakrabban találkozni.

 

Az este csöndjében, amikor már mindenki aludt a hajón, még azért kiültem. Jól esett egy kicsit egyedül lenni, haza gondolni, no meg dolgoztam is egy kicsit, amíg bírta a laptop kakaóval. A tenger sós illatát terjesztő szél, a hullámok zúgása, a csillagos égbolt azért kárpótolt a túlóráért. Most jut csak eszembe, hogy egy pohár borral még szebb lehetett volna – igaz a rozsdamentes acélbögre nem pótolta volna az öblösen csengő borospohár oldalát nyaldosó bor hangulatát. (Tibor szerint ügyvédesen kockák a mondataim, na akkor most írtam lágy képzavart - a hozzáértők majd elemzik)

 

2009. június 8. hétfő (Panni naplója)

Folyamatosan megyünk előre Görögország felé, hajnali őrség, déli őrség, nem sok minden történik. Hajót alig látunk. Mérünk, számolunk, korrigáljuk (na csak picit) az útvonalunkat, ha úgy látjuk letértünk. Már nem 1,5 óra kell egy új pötty "lerakásához”" Aztán egyszer csak megjelenik egy folt a látóhatáron. "Föld" - ezzel adjuk át az őrséget Marciéknak. Gyorsan közeledünk a görög szigetekhez. Kapitányunk kiadja az utasítást – visszatérünk a GPS-hez – és micsoda sikerélmény, szinte rajta vagyunk a tervezett rottán!

 

Délután horgonyt vetünk és megállunk egy gyönyörű öbölben fürdeni. Kellemes nyári meleg van, kristálytiszta a víz, jól látszik a fenék, a tengeri fű, a halak, a kövek. Pillanatokon belül beröpülök a vízbe (nem egészen magamtól, jó kezdőlökést kapok Tamáséktól). Úszunk, snorkolunk, kagylókat gyűjtünk, kifekszünk a sziklákra, csuda jól érezzük magunkat. A terv szerint itt eszünk valamit, aztán irány Fiskardo (Kefallinia szigetén). Kényelmesen falatozunk, amikor egyszer csak felhangzik a kapitányi parancs: azonnal felhúzni a horgonyt, és indulás a kikötőbe. Kapkodva készülődünk. Körülnézve, megpillantunk több hajót, amint versenyt vitorláznak Fiskardo fele. A győztes jutalma az egy vihar rombolása után megmaradt 4-5 parti kikötőhely egyike. Mi jó pozícióból indulunk, hangosan dübörög a motor, elsőnek érkezünk. Kinézzük – a talán utolsó – helyet, megfordulunk, horgony le, csorgunk hátra a part felé. A mélységmérőn vészesen kis számok kezdenek feltűnni, látjuk a vízbe omlott sziklákat. Aztán sajnos a kormánylapát is koccan kicsit. Nem jó, vissza.  Közben egy másik hajó is horgonyt dobott, megpróbál közénk és egy másik hajó közé befurakodni. De szemfülesek vagyunk, nem hagyjuk, kicsit keresztbe fordulunk, mert arra ugyan jelzik, hogy tilos kikötni, de nincsenek sziklák a vízben. A másik hajó bánatosan feladja. Horgony fel, kicsit arrébb horgony le, csorgás tattal a part felé. És most sikerül, szépen megállunk, bár kicsit messze, így elővesszük a "nagy”" pallót. Egy helybéli megnyugtat minket, ha reggel elmegyünk, maradhatunk, csak délben köt ki hajó a helyünkön. 

 

Még egy hajó ki tud kötni, a többi az öböl közepén keringőzik. Nézzük - talán valami újfajta vízi balettet látunk -  aztán kiderül: azt várják, hogy elmenjen a komp, majd kikötnek a helyére. Nyilván másnapig nincs hajóforgalom. Persze annak könnyű, aki görög skipperrel hajózik…

 

2 órás kimenőt kapunk a városkába, ami nagyon hangulatos. Vásárolgatunk, nézzük, ahogy estefele az emberek szépen felöltözve sétálnak a marinán, sok a „kiülős” kávézó, vendéglő, az asztalok szinte a vízbe lógnak. Ha ott kötöttünk volna ki, akkor a hajóról kilépve rögtön egy vendéglő közepébe csöppentünk volna. Elég vicces.

 

Este vacsora a parton, stílusosan a Vass(o’s) nevű helyet választjuk. Valószínűleg ez lehet Viskardo No. 1 helye, az adagok hatalmasak és finomak (egy másik (kapitányi) nézőpont szerint: "undorító, amiket rendeltetek" -  persze csupa halat - és - "miattatok fognak kiürülni a tengerek"), az árak megdöntenek minden eddigi rekordot. A hajóra visszatérve Balázs (a hajópénztáros) 200 euró palló pénzt szed mindenkitől a hajókassza feltöltésére.

 

Este még sétálunk egyet, és - legalább madártávlatból - megnézzük Ithakat.

2009. június 9. kedd . Paxoiba hajózunk. Holnap indulunk vissza az Adriára
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Ismét számolás
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Egy kidolgozott helymeghatározás
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A szalon és osztályterem
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Dagonya
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Készül a napló
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Emesének
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Mindenki számol
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Itt szoktunk fürdeni
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
5 ágú vöröscsillag
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
És a megtaláló, aki 10 méterről hozta fel
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Még a Kapitány is fürdik
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Babi vízalatti képei
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A Levkas Chanel
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A GPSMAP 620 képernyőjén
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A híd
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Csendélet a parton
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
ALkudozunk
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A benzinkut
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A vizes
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Ismét a napló
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Egy rögtönzött artista előadás
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Vacsoránál
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Este a hajón
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az ajándék
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Babi gyönyörű éjszakai képe Paxoiról
A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

 

Balázs naplója:

Reggel megszöktem a központi ébresztés elől és befizettem magam egy cimmerferibe, akarom mondani zuhanyba. Aztán szépen bevásároltunk egy hadseregre valót és tovább indultunk. Levkas szigete mellett hajózunk, itt egy forgóhíd fog átengedni a mesterséges szoroson, amit a mocsárba vájtak. Minden órában nyílik a híd, ha késünk vesztegelhetünk a keskeny szorosban. Ezért az útközbeni fürdés is csak 12 perces, bár valahogy megnyúlt az ideje.

 

Olyan csodás öblöt talált Tibor, hogy még ő is velünk fürdött - neoprém békaruha nélkül. Innen is a szokásos módon rajtoltunk el, de mint mindig, pont jókor, mert mi voltunk az utolsó hajó, amelyik átfért az elfordított hídnál. Ehhez, pedig minden a csatorna 4 csomós megengedett legnagyobb sebességével hajózó sporttársat el kellett hagyni. Volt, aki jelezte is keze legyezgetésével, hogy nem szépen haladunk el mellettük. Pedig a szűk vízi úton szép látvány volt, ahogy visszakettő-padlógázzal kivágtunk és a szembe vitorlázó hajók előtt megelőztük a nyugdíjas hajókat…  

 

Most éppen – milyen meglepő - szembeszélben hullámokon bukdácsolva hajózunk Paxoi szigete felé, ahol az éjszakát töltjük. Majdnem mindenkinek kész van a 10 beadandó mérése, már csak az utolsó simításokat hajtjuk végre, hogy kicsit tényleg pihenhessünk is, ha akad rá idő.

 

Panni naplója.

Még nem készült el.

 

Panni naplója

 

Reggel zeneszóra ébredek. Erről muszáj írnom, mert valóban az út egyik meghatározó élménye számomra. Azt nem tudom ki (kik) énekelnek/zenélnek, csak azt, milyen érzések alakulnak ki bennem a hatására. Ilyenkor arra nyitom ki a szemem (tudni kell, ez az "ébresztő"), hogy visszaröpültem az időben, talán a Mississippin hajózva kötelet fuxolok a múlt (előtti) század közepén, vagy valahol ütemesen fedélzetet sikálok - szóval a zenét átjárja a hajósok, tengerészek bánatos, magányos feelingje, miközben haza álmodoznak valami monoton cselekvés közepette.

 

 Fél 9 van, az indulás 9-re lett kitűzve. Valahol a kikötő túlsó felén több házra is ki van írva: hot shower -- ezt nem szabad kihagyni, így pillanatok alatt visszatérek a 21. századba, és sietek fürdeni. Sajnos várnom kell, mert azért a helyiek nincsenek felkészülve ekkora tisztasági lázra, ami kitört a hajónk teljes legénységén. Ráadásul a végén még a bácsit is hajkurásznom kell, hogy leperkálhassam a 4 eurót a meleg vízért. Így aztán - akárhogy sietek - 9 óra 5 percre érek a hajóhoz. Tibor szigorú arccal, óráját nézve közli, 9 óra 8 perc és 23 másodperc van. Esélyem sincs, nála a hajóóra.

 

Ma is gyönyörű napsütéses meleg van (vissza fogjuk ezt még sírni az Észak-Adrián bórában hajózva!), így Levkas szigete felé motorlázva megállunk egy gyors, 12 percesre engedélyezett fürdésre. Kicsit elhúzódik a dolog  38 percre a meleg tenger miatt (még kapitányunk is megválik a neoprene búvárruhájától), ezért a szigetek közötti elmocsarasodott területbe vájt - igen keskeny - csatornában a maximális 4 csomó helyett bizony 6-7 csomóval is repesztünk, hogy elérjük a csatorna végén minden egész órakor rövid időre kinyitott forgóhídat, ezzel magunkra vonva több leelőzött hajó skipperének rosszallását. Ügyesek vagyunk és szerencsénk is van (sok hajó jött szemből), így aztán - utolsóként - átcsúszunk. Szinte még át se jutunk, már mozdul is a híd, kezd keresztbe fordulni. Boldogan integetve köszönjük meg a kezelőnek, hogy megvárt minket.

 

Innen már egyenes út visz Paxoi fele, így beállítjuk az autopilotot (robotkormány), és mindenki elmerül a leadandó helyzet meghatározások számításában, szerkesztésében (természetesen kivéve Attilát, aki lazán közli, neki már 12 mérés kész van, amikor mi még csak 5-6-nál tartunk...). Hirtelen arra rezzenek össze, hogy a kapitány szigorú hangja csattan a papír fölé hajló fejem fölött: "Ki van őrségben?" - behúzott nyakkal jelzem, hogy bizony én. "És miért nincs fenn senki a kormányállásban?" Erre nincs válasz, igazából Attila vállalta, hogy amíg lenn dolgozom, ő őrködik fenn - de most nincs sehol. Mindenki idegesen nézi a vizet - talán beleesett - de aztán nagy megkönnyebbülésünkre kiderül, hogy csak "pumpált2 kicsit lenn (a hajósok gondolom tudják, hogy ez mit jelent...).

 

Este közös, vidám vacsora egy nagyon hangulatos kisvendéglőben - ezúttal mindenki tartózkodik az "undorító" seafoodtól - ugyanis nincs az étlapon. Aztán még sétálunk egyet a hajóra való visszatérés előtt. Ez az utolsó szárazföldön töltött éjszakánk a hazatérésig. Lefekvés előtt megisszuk a még meglevő, elkobzott vörös bort (a kapitány úr igen engedékeny hangulatban van) és átadjuk neki Paxoi legszebb világító világítótornyát (ez nem mellé írás), hogy mindig legyen fény a hajóján.

2009. június 10. szerda - indulás hajnalban Paxoiról, majd visszatérünk az Adiára
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Korfu előtti eszmecsere
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Korfu
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Panni ma a soros kikötős
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
"Üveggyöngyékért merülünk, mindíg, mindíg...", de csak sonkakagyló lesz belőle
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Jól essik a felfrissülés az izzó Korfu után
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Ez mi lehet?
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Már az Adrián járunk
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az index hiba meghatározása a Nap két képe alapján
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Ez már az Otrantói-szoros
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Ekkor még jó volt a grósz
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Panni képei Korfuról
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

 

 

Balázs naplója:

Paxoi nekünk megint a reggeli őrséget hozza, ilyenkor három órát vállalunk Marcival, mert mint ismert a motor úgyis a mi fülünkbe zúgna... Szóval ötkor csendben előresurranok a hajó orrába és miközben Tibor beröffenti Yanmart én próbálom lábujjhegyen megtörni az alvó városka és a hajó csendjét. Elindul a horgonycsörlő, és álmosan húzza be a horgonykamrába a kint lévő harminc méter láncot. Tamást és Csabát nem irigylem, őket csak egy vékony laminált üveggyapot fal választja el a lánccsörgéstől.

 

Percek alatt elhagyjuk a keskeny csatornában lévő kikötőt és a harmatos deckről napkeltét fotózunk - olyan igazán giccseseket, amiben van valamilyen hajós elem is. Hol egy kormány, hol egy csiga, hogy visszaadja a hangulatot. A fodrozódó narancsos felületű víz pedig végtelen nyugalmat áraszt.

 

Ahogy világosodik és melegszik megindul a hajóforgalom is, húznak el mellettünk a szárnyashajók, kerülgetjük a hálójukat gyűjtő halászhajókat, lassan közeleg Korfu. Egy órával érkezés előtt felhangzik az ébresztő zene. Mindenkinek jó hangulata van, bár vitathatatlanul a túra vége felé közeledünk. Azért Tibor táncol a hajós dalokra és így ébreszti Pannit. Korfun az erőd alatt kötünk ki, pontosabban rá harmadiknak két romos halászhajóra. Kikötést követően pedig bejárjuk a várost. Örülünk, hogy árnyékos parkok sorakoznak a főbb látványosságok közötti utakon így a 35 fok nem teljesen elviselhetetlen. Megmásszuk a régi erődöt is, majd szépen visszaindulunk a hajóra. Aki járt már itt, feleleveníti élményeit, Tamással rögtön felidézzük, hogy egyetemistaként jártunk itt barátainkkal - jesszus hány éve már - igaz nekem az egészből csak az maradt meg, hogy egy piros Cliot béreltünk és azzal érkeztünk annak idején. Meg az, hogy tengeri betegek voltak az utasok, mert vadul nyomtam a szerpentinen a kocsinak - de hát hogy lehetett volna tötymörögni az izgalmas szerpentinen ...

 

Azért Korfu nem lett csúnyább, de tényleg elég volt a három óra belőle. Végre egy olyan utazás, amilyet igazán szeretek - szinte mindig úton vagyunk és csak rövid időkre állunk meg.

 

Alig kötünk le a halászhajókról, Panninak a farral kikötést kell gyakorolnia, mert Tibor még visszaszalad a hajós boltba, mert eszébe jutoot, hogy ott látott egy pont olyan csapot a külső zuhanyhoz, amelyiket valaki nemrég eltört. Mi addig táncolunk a hajóval a vízen, majd Panni visszatolat Tiborért pont olyan közel, a partfalhoz, hogy kapitányunk átléphessen. Tapsos is lesz a tolatás.

 

Innen Dubrovnik a következő állomásunk - pontosabban a belépéshez Cavtat - addig folyamatos őrségváltással megyünk. Mégis jut egy kis nyaralás a csapatnak, fürdünk egy már nem annyira mámorítóan szép öbölben - igaz Panni kagylógyűjteményéhez találunk egy sonkakagylót.

 

Az egykori Albán aknamezőkhöz közeledve elkezdjük átnézni a vizsgakérdéseket - hideg zuhany - közben Babi rakott krumplija sül a hajó gyomrában. Mire a kaja kész, mi is kifáradunk a nagy tanulásban, naplemente után pedig ki-ki pihenni tér. 

 

Az előrejelzés szerint a szél csak hajnalra lesz erős, addig csak kicsit fúj szembe. Persze most jól jönne az a sirokko, aminek a szelében az olasz csizma sarka felé szemben hajóztunk.

 

Panni naplója:

 

Reggel a "fuxolós" 
(Tibor megjegyzése: a fuxolás a dunai és a folyami elnevezése a kötélfonásnak. A tengeren piumbálnak!. A Panni kedvenc dalait Shantie-nek hívják, amelyek a tengerész munkadalok.)

zene mellett a kapitány kopogására ébredek. Igen jókedvűen közli, hogy felkelés, mindjárt kikötünk Korfun. Hurrá, megint én vagyok a kikötő/induló! Gyorsan kiugrom az ágyból, sietek fel a deckre. Még egy jó félóra út lehet Korfuig (amúgy már 3,5 órája menetben vagyunk, csak én átaludtam mindent...). Hol a pilotkönyv, hogy néz ki a kikötő? Átveszem a kormányt, keressük a szabad helyet, ahová kössünk, végül találunk is egy kitűnőt. Szépen odaállunk a partfalhoz (Hú, jól sikerült!), amikor valaki elkezd vadul integetni, hogy menjünk onnan, és mutogat, hogy a kikötő szája fele próbáljunk helyet találni. Elkötünk, megfordulunk, indulás vissza - persze itt nincs hely - végül egy halászhajóra kötünk harmadikként (ez is rendben).

 

3 óránk van városnézésre. Mászkálunk a régi házak között a szűk utcákban, felmegyünk a várba (igen tekintélyes erődítmény!), megnézzük a világítótornyot. Hihetetlen, hogy ahány helyen kikötöttünk, mindegyik eltérő, más-más hangulattal! Korfun még nem voltam, csak a Durrell könyvek leírásából ismerem. Nagyon tetszik.

 

Visszafele sietősen kilépünk, hogy ne késsük el a 12 órát. Marci találóan úgy fogalmaz, ezen a hajón "Vass fegyelem" van.

 

Indulunk tovább Raguza felé, ám alig hagyjuk el a kikötőt, amikor elhangzik a "forduljunk vissza" utasítás. Tibor valamit ellenőrzött, és kiderült, hogy az a valami eltört, így még gyorsan vissza akar menni venni egy újat. Bennem az afölötti öröm, hogy újra kiköthetek, minden mást kitöröl - azóta se tudom, mit cseréltünk ki. A kikötés ezúttal más, tolatni kell a kikötőmólóhoz kívülről. (Félhangos fohászaim meghallgatásra találtak - így szerettem volna kikötni, csak hát nekem más jutott.) Hát, mit is mondjak, mérsékelten lett szép az odaállás. Kapitányunk kiugrik azzal, hogy körözzünk kicsit, amíg visszajön. Kihasználom az időt, próbálok újra - most egyenesen - odatolatni, aztán Tibor visszaér, és én harmadikra már elég magabiztosan állok oda, hogy felvegyem.

 

Még megállunk egy gyors fürdésre, aztán irány az albán partok mellett észak. Gyönyörű, kopár hegyekkel csipkézett partvonulat mentén hajózunk. Az albánok titokzatosan hallgatnak, sehol egy rádióüzenet vagy parti hajó (ezzel szemben a Brindisi és Bari rádió folyamatosan szól) - tényleg nem igazán vízi nép. Viszont el tudom képzelni Kara Ben Nemsit és Hadzsi Halef Omárt (May Károly), amint a Sutot üldözik a szurdokokban.

 

Délután kezdődik az intenzív tanulás. Még egyszer végignézzük az írásbeli és szóbeli vizsgakérdéseket. Kapitányunk magyaráz, táblára rajzol, a lelkét beleadja - mi alig bírjuk tartani a fejünket. Szerencsére elkészül a vacsora, így - egyelőre - megszabadulunk, és a gömbháromszögek lelkivilágánál könnyebb élvezeteknek adjuk át magunkat.

 

Az éjfélig tartó esti őrségünk alatt nagyon sok hajóval találkozunk, folyamatosan figyelni, van hogy kitérni is kell. Közben Tibor felébred, így elkérem tőle a Skyscout nevű "csillag meghatározó" készülékét. (Fantasztikus: csak ránézek vele egy csillagra, és kiírja melyik. De fordítva is működik, adott csillagot keresve, mutatja merre nézzek, amíg el nem érem.) Röpül az idő a "játék" közben, megkeresem a bolygókat, aztán az Arcturust, az Altairt, a Denebet, ... Könnyű dolgom van, és az sem véletlen, hogy épp ezek a csillagok kerültek be a 7 csillagos táblázatba.

2009. június 11. csütörtök Dubrovnik felé
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Napkelte az albán partok előtt
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A hajnali őrség
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az elszakadt gróssz helyett a vihargrósz került fel
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Egy tálból cseresznyézünk
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Messze van még?
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Most már messze
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Végre itt van Horvátország legdélibb pontja
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A Drága Panni zöldbabbal kedveskedik
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Ennyire közel kellett menni a parthoz, hogy előre tudjunk jutni
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Attila kiköt Cavtatban
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Cavtat
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az angol hajó, amelyik 3 másik helyét blokkolta
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Dubrovnik
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Babi képei Dubrovnikról
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

 

Balázs naplója:

 

A napot megint őrséggel kezdjük, éjféltől kettőig a IV-es őrség. Panniék előttünk rengeteg hajóról számolnak be, egyet ki is kellett kerülni, mert nagyon közel lett volna, és a másik hajó sajnos a nagyobb kutya elve alapján kívánta rendezni az elsőbbségi szabályokat.

 

Nekünk nincs ilyen gondunk, a csillagok fényeit kell csak figyelnünk, azt is csak azért mert szép, meg mert Tibor SkyScout nevű csillaghatározó ketyeréjével ez nagyon jó móka: csak belenézünk a kémlelőnyílásba, ránézünk a csillagra, és a gép kiírja, elmondja melyik csillagot, bolygót, csillagképet látjuk, és mit kell róla tudni.

 

A szél egy kicsit erősödött, így vitorlát bontunk - ezzel kicsit segítünk a motornak és stabilizáljuk a hajót. Az őrség végén felrajzoljuk a térképre a helyzetünket, megírjuk a hajónaplót, és már mehetünk is aludni a motorba. Most látom Marci már el is tűnt a kis füldugójával. Megyek én is, és csak reménykedem benne, hogy következő őrségemig, nyolcig nem áll le a motort, mert arra azonnal felriadok. Gyerekként a különböző piros-rozsda, sárga-rozsda, narancs-rozsda színű kispolszkijaink hátsó ülésén is csak akkor tudtam jól aludni, ha a léghűtéses hatszázötven köbcentis motor a megszokott hangon duruzsolt. Ha nem, akkor tudtam, hogy megint baj van, és megint az AIT hitellevelünk fog csak segíteni meg az ÖAMTC sárga autója, és csak reménykedhettem abban, hogy nem kell a jeges téli úton bevontatni minket a szervízbe. A polák ugyanis sosem volt olyan jó fékben, mint a vontató autók... Persze a hajón jobb a helyzet, Tibor gyakorlatilag egy komplett tartalékhajót tart darabokra szedve és isteni szerszámai vannak. Azt hiszem tényleg úgy van itt is, mint Popeye-nél "nem baj ha elszakad minden kötél, van még egy pótkötél", talán az a különbség, hogy Tibor piros betűvel szerkesztené ki a hajónaploban Oliv-ot is (Popeye felesége) ha spenóttal akarná etetni.

 

Reggelre beerősödik a szél az előrejelzésnek megfelelően, így a partok felé vesszük az irányt, hogy ne verje annyira a hajót. Ezzel azonban Montenegro partjaihoz érkezünk, onnan a part mellett kell vitorláznunk.

 

És jön a hatalmas csattanás. A nagyvitorlánk hosszában elszakad. Persze Tibor, mintha ez a legtermészetesebb dolog lenne, percek alatt leszereli velünk a vitorla maradványát, és mire összehajtjuk, már kint is van a narancssárga viharGrosz, amit felvonva ismét motorlázunk tovább.

 

Hajmeresztő partmenti menet ez, mert a hullámok és a szél is kisebb ott, ahol azok a parttal találkoznak.  A mistrál fúj. Mi pedig szépen "kinyalunk" minden öblöt, néhol alig húsz méterre a meredek sziklafaltól.

 

Aztán itt van Cavtat is, ahol belépünk Horvátországba. Itt is horgonyon kell a partfalhoz tolatni. Kellene, mert kedves hajós kollégánk keresztben állt a parthoz, elfoglalva három hajó helyét. Hiába kérleljük, megyünk közel hozzá kedvesen csak annyit mondanak "két perc, ha az ember hajózik van, hogy várni kell". Úgy látszik déli népek lehettek a hajóval - bár valami volt Brit gyarmat zászlója volt a hajón, mert az öt perc egy óra alatt telt el náluk. Addig meg Attila a soros kikötős körözött a káprázatosan szép pici öbölben, a horgony pedig leeresztésre készen himbált a víztükör felett. Amikor végre kikötöttünk, Tibor beléptetett minket és bevonhattuk a sárga Q (hajóm járványmentes, szabad közlekedést kérek) lobogónkat.

Napközben elhagytunk egy szintén a hullámokkal szemben bugdácsoló hajót, ők is megérkeztek és jelentkeztek belépésre. Ötvenes házaspár egy 36 lábas hajóval, a sprayhood alatt bazsalikom, oregano, rozmaring és egyéb kerti fűszernövények növekszenek fonott kosarakban. A rózsaszín otthonkába öltözött asszonyka vezényli a férjet, aki a horgonyt kezeli. A nagy hullámzásban és  ránk fújó szélben segítek kikötni nekik, ma már elég havariank volt. Nem is mondtam volt "bögre a vízben is" a 8-as megunta a hányattatott utazást és vízbe ugrott.  

 

És már indulunk is tovább Dubrovnikba, ahol lesz pár szabad óránk.  

 

 

 Panni naplója:

Reggel 6-kor kezdjük az őrséget Attilával. Süt a nap, hajó sehol, van idő teát főzni, naplót írni. A szél és a hullámok kicsit erősödnek, így ejtem a hajót 5 fokkal, hogy a többieknek nyugodtabb álma legyen, ne essenek ki az ágyból. (Természetesen szembe szelünk van és lesz egész visszaúton ...)

 

Hamar eltelik a 2 óra. Gyorsan beírjuk a hajónaplóba, hogy mennyit mentünk, pozíció, haladási irány, sebesség, szél, tenger állapot, légnyomás, láthatóság,  Felvisszük a térképre a pillanatnyi helyzetünket, majd átadjuk az őrséget a kivételesen nem álmosan megjelenő Balázsnak és Marcinak, aztán rohanunk még aludni egyet.

 

11 után ébredek arra, hogy a motor alapjáraton megy, rendesen himbálózunk a Mistrál keltette hullámokban. Mint kiderül, elszakadt a nagyvitorlánk a 27 csomós szélben. Jók a fiúk, 25 perc alatt kicserélik és siklunk (bukdácsolunk) is tovább a narancssárga viharvitorlával a part felé, a Kotori - öböl bejáratához, ahol reményeink szerint kisebbek a hullámok. 

 

Már horvát felségvizeken járunk, a parti sziklafalhoz egészen közel "osonunk" - itt kicsik a hullámok (na azért annyira nem) - és az erős, 25-26 csomós szembeszél ellenére majdnem 8 csomóval megyünk előre. A görög lobogót lecseréljük horvátra (a taton persze büszkén leng a magyar lobogó) és felhúzzuk a sárga Quebec lobogót is ("hajónk járványmentes, szabad áthaladást kérünk"). Ebéd után (mi vagyunk épp őrségben) megszületik az út első "halottja": a 8-as bögre (Szegény Marci! - még szerencse, hogy dobozos sört szokott inni). Hiába fordulunk vissza érte, pillanatok alatt elnyeli a víz.

 

Cavtatban belépünk Horvátországba. Kikötünk, majd elküldenek kb. 10 méterre, hogy ott a custom area (már 9 éve!), oda kell kötni. Kikötnénk újra, ha egy ismeretlen lobogó alatt hajózó egykori angol kormánytisztviselő (ennyi kiderül a lobogójából) nem kötött volna keresztbe a vámterület kétharmadán. Two minutes - hallottuk kb. háromnegyed órával hamarabb – azóta körözünk a vízen. Maga a beléptetés viszont gyors és kultúrált, és már indulhatunk is Raguza fele, ahol esti városnézés a program. Éjfélkor indulunk tovább Punat fele. Előbb persze még tankolunk, ahol Balázs egy gyönyörű farköteles elindulást mutat be (hátul megkötött kötéllel hátramenet, amitől a hátsó pufferen kifordul a hajó orra).

 

Babi naplója

Habár kicsit megkésve írnék pár gondolat a naplóba, kadét társaim a Balázs és a Panni nagyon szorgalmasan vetik nap mint nap papírra az átélt eseményeket, az otthoni olvasók rokonok

nagy örömére, akik alig várják, rólunk a friss híreket. Vagy mert izgulnak a szeretteikért, vagy

egyszerűen csak kíváncsiak.

El kell árulnom, hogy jó  magam is e napló hatására döntötten úgy, hogy beiratkozom a Jacht Akadémiára időt pénzt nem kímélve megpróbálok elmélyedni a tengeri hajózás rejtelmeibe.

És valóban az élmény amit egy ilyen út során átél az ember semmivel nem  pótolható, egy kis szeletkét próbálunk a élményekből jutatni nektek a napló írással.

Nos kihagynám a kronológia sorrendet hiszen  az utunkat már végig követtétek, inkább csak pár személyes élményt osztanék meg veletek.    

 

És már is vissza kell kanyarodnom az első éjszakára, mint tudjátok behajózás után rögtön indultunk és hát milyen a mi szerencsénk pont első éjszaka jutott ránk a nem szeretett őrség hajnali 2 és 4 között. Az idő kicsit felhős volt így a holdfény nem segítette utunkat, maradtak a műszerek, plotter radar és minden egyéb kütyü többek között egy igen fontos berendezés amit AIS-nek hívnak. Ez utóbbi  jó szolgálatot tesz, hogy jó időben észrevegyük a körülöttünk lévő ugyanilyen berendezéssel felszerelt hajókat, aki nem tudja ez a berendezés kötelező tartozéka minden SOLAS ( kereskedelmi ) hajónak, de már mind több jacht is föl van ilyennel szerelve. És amit látsz ezzel az a körülötted lévő hajók neve, hossza , sebessége, iránya, úti célja , a legfontosabb mutatja azt az időt és távolságot  amikor a legközelebb lesz a mi hajónkhoz. Az út során legfőképpen kint a nyílt tengeren többször tapasztaltuk, hogy egy két nagy hajó, értsd ez alatt a több száz méter hosszú hajókat, kicsit változtatták irányukat az ütközés elkerülése végett, és a legtávolabbi észlelelt hajó több mint 342 mérföldre volt tüllünk.

 Na jól elkalandoztam, visszatérve eredeti mondandómra, nem elég, hogy nekünk jutott ez a legkellemetlenebb időpont még az útszakasz amin ez idő alatt hajóznunk kellett is igen izgalmasnak bizonyult tekintve, hogy egyik sziget érte a másikat, imitt amott alig volt több mint száz méter a két part között. Ha valaki még nem hajózott éjjel , nos el kell mondanom, hogy a fények közelsége nagyon csalóka, lehet sok- sok éves tapasztalat  után már nem  lesz az de most néha úgy tűnt, hogy mindjárt kint vagyunk a parton.

Végül  is szerencsésen vettük az akadályokat, szégyellem de egyszer szóltam a Tibornak, mivel egy igen szűk átjáróban egy hajó közeledett mire a Tibor kijött a hajó el is húzott mellettünk, ha ez a második éjszaka történik már sokkal magabiztosabban vesszük az akadályokat és egyedül megoldjuk a problémát.

 A következő éjszakai őrségünk a hajnali 4 és 6 közöttre esett éppen szeltük át az Adriát Dubrovnikból Brindisi felé haladva. A tenger szinte sima sehol egy hullám csak a motor zúgása és a kis hullámok csobogása zavarta meg a hajnal csendjét, sajna felhős lévén nem volt szerencsénk  napfelkeltét nézni. Örség után a megérdemelt pihenés jött volna, ami viszont már nem volt zökkenő mentes mivel közben mind a szél  mind a hullámok megerősödtek. Ezen a  napon volt az amikor 40 csomó fölötti szelet mért a műszer, szóval a pihenésünk olyan volt mintha egy vidámparkba befizetettünk volna valami azonosíthatatlan masinára ami minden irányba mozog. Ilyen körülmény közepette került ránk ismét az őrség, a hosszított változat 12-től délután 4-ig. 

 

Egy kis info a hajón kialakított rendről, az őrségek két óránként váltják egymást legyen az nappal vagy éjszaka természetesen ez csak menetben van így, azért, hogy az éjszakai őrségek időpontja ne mindig ugyanannak a kabinnak ugyanarra az időpontra essen , tekintettel, hogy pont 4  kabin , találta ki a kapitány a déli hosszabbított őrséget így  csúszik mindig 2 órát az éjszakai őrségek azonos kabinra eső időpontjai. A kadétok elkötelezettségét jellemzi, hogy lévén bármilyen idő éjjel vagy nappal ,eső vagy napsütés, szél vagy szélcsend mindig mindenki pontosan megjelent az őrség beosztás szerinti időben.

 

Nos ezen a napon jelentkeztek először több kadétnál a tengeri betegség tünetei, többek között nálam is, a Géza egész jól viselte így ő állta a sarat az őrség alatt . Mi  a gyengébbek  kibéreltünk a kocpitban egy-egy helyett csak sajna elég nedves volt minden így volt akinek a nadrágja jól átázott de ennek ellenére inkább ült fent vizes gátyóban mint, hogy  lemenjen a kabinba nadrágot cserélni. Ezen a napon mindenki megtartathatta a tisztítókúráját, a főzés nem  igazán jöhetett szóba így nagy  hasznát láttuk a Balázs által beszerzett répának és banánnak. Talán a Géza mint éppen soron lévő napos járt jól mert hát nem kellett mosogatnia.

 

Egy következő emlékezetes éjszakai őrségünk az Olasz csizma talpánál ért bennünket, amikor is azt találgattuk merre próbáljunk egérutat nyerni a  körülöttünk cikázó viharfelhők és villámok között. A biztonság kedvéért , a tapasztalt tengeri medvék útleírásait követve, egy GPS-est gyorsan becsomagoltam fóliába és be a sütőbe, ha netán becsap a villám legyen egy navigációs műszerünk. Ekkor már mi is több éjszakai tapasztalattal mögöttünk sokkal bátrabbak voltunk, még a nagy vitorla is föl volt húzva hátha segít kicsit stabilizálni a hajót a szembejövő nagy hólt hullámok közepette. Őrségünk jutalma ként mint egy különös jelenség egyszer csak megjelent az égbolton egy szivárvány , ilyet még soha nem láttunk azelőtt. Végül is jól taktikáztunk igaz letértünk a rottáról de a vihart elkerültük csak a holt hullámok maradtak. 

 

Ez volt az az éjszaka amikor az őrség utáni alvás nem járt túl nagy sikerrel, ismét egy vidámparkban érezve magunkat, és ehhez még képzeljünk hozzá mindenféle recsegő, ropogó, dübörgő hangokat.Azért a másnap reggel még kialvatlanul is kárpótolt, az idő verőfényes és közeledünk Sziciliához még vitorlázni is tudtunk, amit végül is imádok.

 

A Kapitányunk azért a kapitány tréninghez képest valahogy sokkal toleránsabbnak tűnik, pl. rendszeresen hagyott bennünket aludni akár délig is, már éppen hiányoltam a bariton kórus reggel hétkor felcsengő hangját amikor az első Olaszországban történő kikötőben történő alváskor reggel ez ébresztett és most az egyszer még örültem is neki. Szóval azért mégsem csalatkoztam a Kapitányban régi jól bevált szókásán nem változtatott.

 

Azért az alvások mellett, közte mindenki tette a dolgát , őrségben volt, napos ként ténykedett, főzött   ez utóbbi általában az én tisztem volt de azért mindenki nagyon lelkesen besegített, így mindig csapat munka eredmény volt az ebéd, vacsora.

És hát a legfontosabb az elmaradhatatlan szextánssal történő mérések tömkelege, majd ezek papíron történő kiszámítása és levezetése és megszerkesztése.  Így az út vége vele már mindenkinek meg van a hatósági vizsga belépőjeként szükséges 10 mérés.

 

Na de a fönti élményeken kívül még rengeteg minden történt velünk, mint ahogy azt a részletes naplóból olvastátok, megmásztuk az Etnát és a Vulcánót éjszaka a Stromboli lábánál vesztegelve látunk kitöréseket, hát hiába Szicilia a vulkánok hazája. Fürödtünk a Vulcanó sziget kénes iszapjában beváltuk az iszappal történő bekenést ami után még napokig éreztem a kén illatát, de valamire biztosan jó volt.

Számtalan szebbnél szebb öbölben lehorgonyoztunk egy fürdés erejéig, volt alkalom, hogy a Kapitány annyira engedékeny volt , hogy még egy ebédet is sikerült közben összeütnöm, és nem menet közben kellett elfogyasztani, igaz az elpakolás már nem jött össze mivel ekkor szálltunk be a ki ér oda hamarabb című játékba a kikötő helyért, de végül is mi lettünk a győztesek.

Sok szép várost meglátogattunk sétáltunk az ódon utcákon néha leülve egyet kávézni, vagy éppen vacsorázni kilátással a tengerre. Jókat ettünk, néha  a Kapitányunk nagy megrökönyödésére, aki tengerész lévén mégsem szeret semmit ami a vízben úszik, nem így a többiek akik mind imádjuk és ki is használtuk az alkalmat, hogy friss tengeri herkentyűkkel degeszre együk magunkat.

 

Az elmúlt 12 nap alatt  bejártunk 3 tengert, ez idáig megtéve 1300 tengeri mérföldet, és most éppen száguldunk Dubrovnik fele, az őrség legszebb része jutott most nekünk a hajnali 4 és 6 közötti , ez egyszer viszont kegyes volt a természet megjutalmazott bennünket egy gyönyörű napfelkeltével. Igaz folyamatosan nőnek a hullámok és ez csak rosszabb lesz még kb. 10 órán keresztül amíg kicsit elkezd majd csitulni de remélhetőleg az minket már Dubrovnikban ér.

Hát az Adria se ki se be nem igazán akar minket engedni, lefele jövet szembe szél és most picivel jobb a helyzet mert talán negyed szélben megyünk, mintha a Balatonon lennénk ahol már megszoktuk, hogy mi bárhova megyünk általában krajcolnunk kell. 

 Az éjjel igen közel mentünk Albánia partjaihoz éppen az aknazár szélén haladtunk több halász hajóval is találkoztunk akiknek az összeütközés elkerülése végett folyamatosan mértük

az  iránylatát.

 

2009. június 12. péntek- az utolsó tengeri nap
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Balázs naplója:

 

A tegnaplóba már nem fért bele több, mert én kerültem sorra a kikötéshez a benzinkútnál Marci pedig Dubrovnikban, ekkor Tamás és én voltunk a horgonyosok. Kikötéskor felszálltunk egy helyi légkondis buszra, amelyik 320 Ft-nek megfelelő díjért bármilyen irányban egy órán át szállít. Nekünk csak Stari Grad volt a célunk, az óváros. Belecsöppentünk valamilyen egyházi ünnep közepébe - énekeltek az emberek és mindenféle kegytárgyakat cipeltek templomról templomra. Raguza maroknyi belvárosában csak a főutca mellett három van. Szerencsére a boltok az ünnep miatt zárva voltak, így gyors, lötyögős körbenézés után kerestünk egy éttermet. Beültünk és - az úton először limitet bevezetve - egész jót ettünk. Majd kihajóztunk, Tibor pedig a híres fügepálinkával kényeztette a csapatot.

 

Hajnali kettőtől voltunk őrség, csendes volt leszámítva, hogy megtámadott minket a Bora és 30 csomóval fújta a permetet a hajóra. Sajnos most csak Yanmar hajtja a hajót, a vihargrosz nincs fenn, de az árbóc és kötélzet is több, mint fél csomót lök a hajó sebességén. Azt hozzá kell tennem, hogy az út során először nem sikerült kettőkor felébrednünk, így Attila ébresztett minket, hogy már nagyon mennének aludni. Úgy látszik négy ébresztőóra/telefon nem volt elég...

 Reggelre csendes időben ébredünk, alig fúj a szél, szikrázó napsütés van. Még. Eszünk - Marci ma a napos, most is a reggelivel bíbelődik -  aztán oktatás amíg lehet. Jut eszembe, ha ő reggelit készít én meg naplót írok, akkor ki vezeti a hajót?! Megyek is. Csak Tibor észre ne vegíye ...

 

Aztán úgy lett, hogy mindenki éhes lett, Babi viszont még aludt, így csináltam egy rántottát az őrség alatt. Ezt megették a többiek és már kezdődött is a fejtágítás. Átnéztük a vizsga szóbeli tételsorát mindenféle napközbeni megszakításokkal, este tízre minden tételt átvettünk.

 

Azért napközben Tibor is kegyes volt velünk, megálltunk fürdeni is, itt bójára kötöttünk. Olyan charteres módra. Nem a bója alatt lévő kötélhurokba, hanem a tetejébe. És megint sikerült egy nudista pár mellé megállni, szóval öltözgethettek.

 

És volt ebéd is, Babi isteni tésztát csinált meg chilis babot - hátha szükségünk lesz szélre.

 

Lassan fél tizenegy, haladunk a Tibor által kinézett horgonyzóhely felé. Aludhatunk végre, reggel pedig irány a kiinduló kikötőnk, Punat.

 

NNehéz ezt leírni. Nem gondoltam, hogy ennyire nem lesz honvágyam. És mégis Pannival már éppen azon filóztunk, hogy akkor most hogy lesz, hogy nem fogunk többet így együtt hajózni? És hétfőn csak úgy vissza fogunk állni a normális kerékvágásba? Nem ugratjuk egymást, elmaradnak az eposzi jelzők, nem fogunk tudni újabb fordulót csinálni a zöldbab konfliktusban...  És akkor még nem is beszéltünk a Jász utcai cukrászdáról, ahol szünetekben olyan jókat ettünk az elméleti oktatás alatt. Olyan furcsa, hogy hétfőtől megint visszaülünk a saját kaptafánkhoz, nem I-IV. es őrség, meg egyeske, ketteske, hármaska leszünk, hanem vizsgáztatunk, tárgyalunk, meg ki mit csinál...

 

Igen, ez egy jó csapat, és remélem lesz még együtt pár jó élményünk. Például reggel IV-es őrséggel kezdődik majd a nap és megint húzhatjuk lábujjhegyen a csörlőt. Azt hiszem mára nem írok többet, mert Panni félbehagyott mondatát használtam ki és már mindent megpróbált, hogy elcsaljon a géptől, most éppen villámokról beszél - de nem lehet nagy a baj, nem a szeméből jönnek.

 

 

 

Panni naplója:

 

A Raguzából való indulás korábbra sikeredett, mivel nagyon sok pénzt akartak kérni tőlünk a rövid kikötői tartózkodásért. Hosszas alkudozás után végül megegyeztünk 11 órában és 50 euróban. Így megint a szokásosan rövid, kb. 3 órás eltávozás maradt városnézésre./p>

 

RRaguza gyönyörű! Az én szívemben a 3 "top" város egyike (a másik kettő Zeng és Fiume). Aki már látta, tudja miért mondom, aki meg nem, annak feltétlenül el kell mennie megnézni.

 

Háromnegyed 11-re érünk vissza a hajóra - és láss csodát - dicséretet kapunk. Meg persze, hogy azonnal horgonyt fel (gyorsan, gyorsan) - a motor már megy is, kapitányunk legott beindította, ahogy meglátott minket a hajópalló közelében.

 

Mi éjféltől vagyunk őrségben, így egy kis pálinkázás után elküldjük Babit és Gézát aludni - nekünk már úgyse lenne értelme lefeküdni. És most itt hajózunk a szigetek közötti szűk átjárókban. Néha egy-egy halászhajó mellett megyünk el, egyébként eseménytelen az éjszaka. Az idő csendes. A csökkenő Hold még szépen megvilágítja a vizet. Csak ne lennénk olyan rettenetesen álmosak! Én legalább kétszer elaludtam egy-egy pillanatra hajófigyelés közben (ajjaj, ezt olvassa a Kapitány is...!). Marciék meg nem akarnak felébredni. Kopogunk az ajtójukon - semmi. Újra - semmi. Végül a harmadikra nagy nehezen előtápászkodnak. "Nem szólt az óránk" (azon meg nem csodálkozom, hogy nem hallják a kopogást, az ő kajütjük van a motor mellett - szerintem otthon 1 hétig kiabálni kell majd velük, hogy megértsék, amit mondanak nekik). Végre mehetünk aludni!

 

A következő őrségünk 8-kor kezdődik, szép napsütéses reggel vár minket. És pukkasztó meleg: a virtuális szél 0 (épp akkora sebességgel megyünk, mint amekkora hátszél fúj) így visszasírjuk a szembeszelet. Állandóan figyelni kell, sok a hajó körülöttünk. Kerülgetjük a horgonyzó hajókat, és mérgelődünk a vicces kedvű motoros yachtok miatt, amelyek őrült sebességgel száguldoznak fel s alá a közelünkben. A szalonban repül minden. Törölgetem a földről a kiloccsant teát. Hiába helyezünk mindig mindent "biztos" helyre (a folyadékkal teli bögrék a mosogatóban, az edények a szekrényben, ....), ez időnként kivédhetetlen.

 

Kapitányunk is megjelenik: ideje felkelni mindenkinek és reggelizni (gyorsan, gyorsan), hogy aztán folytathassuk a "bealvást" a gömbháromszögek fölött. Jó lett volna még aludni, de ez bizony most (vágy)álom marad....  Lassan délutánba hajlik az idő. Egy rövid megállást leszámítva (fürdés egy szélvédett öbölben) eszeveszett gyorsasággal körmölünk. Oktató kapitányunk géppuska sebességgel sorolja a megjegyzendő tudnivalókat. Így aztán ebédre COLREG-et, trópusi ciklonokat, NAVTEX rendszert, és hasonló nyalánkságokat "fogyasztunk". Szerencsére 4 fele ő is elfárad, kávé- és ebédszünetet rendel. Mondanom sem kell, 4-től mi vagyunk őrségben Attilával, így a finom sonkás-zöldséges, tejszínes tésztát a kormányállás tetején ülve eszegetem, többszöri megszakítással, amikor is "kitérünk", hogy elkerüljük az összeütközést más hajókkal. (Persze megint szembeszelünk van, így le kellett húzni a genuát, és ezzel nem elég, hogy több mint 1 csomót vesztettünk a sebességünkből, de még kitérni is nekünk kell mindig a vitorlások elől.) Az 5 órai ebéd után mindenki elpihen (persze az őrséget kivéve); ki (na ki?) a függőszékében szunnyad félig a víz felett lebegve, ki pedig az ágyában vagy a cockpitben próbál elaludni. (A kísérleteket általában igen gyors siker koronázza.)

 

Este még átesünk néhány "találós kérdésen", például: "Minek minősül az a hajó, aminek a horgonya szánt?" vagy "A következők közül mi értelmezhető a COLREG szerint?: horgonyzó vitorlás hajó, zátonyon levő vitorlás hajó, horgonyzó halászhajó?" - a helyes megfejtést várjuk az "üzenet a hajónak" részbe (BG válasza nem ér!). Aztán befejezésül egy kis útvonaltervezés - a változatosság kedvéért tök sötétben jegyzetelünk - kíváncsi vagyok, ki fogja tudni később elolvasni a krikszkrakszait.

 

Fél 12 - lassan közeledünk Novalja, a tervezett horgonyzóhely fele - kapitányunk úgy döntött, megállunk éjszakára pihenni. Az utolsó éjszakára - hát mit mondjak, nem hangzik jól. Kelet felől egyre erősebb villámlás látszik - kicsit a mi hangulatunk kettősségét is kifejezi. Jó lesz hazamenni és nagyon nehéz lesz elszakadni a hajótól. Jó csapat volt együtt. ...

 Éjfél előtt érkezünk az öbölbe: horgony le, 2x-es hossz, még egyszer, aztán erős hátramenet oldalra kormányozva, hogy lássuk fog-e? Visszarántja a hajó orrát, minden rendben, biztosan állunk, még egy hossz mehet.

2009. június 13. szombat: Vége van. Sajnos
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
A 274. hajóút útvonala
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Az utolsó mérföldek...
A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Balázs és Panni naplója

 

A villámokból nem lett semmi, nyugodt éjszaka után jókedvűen ébredek. A fedélzetről nagy nevetés hallatszik, Géza "átúszott a fedélzeten 1 köbméter vízben" . . . Aztán eltelik pár óra, előttünk Punat. Megérkeztünk. Pakolás, "kötelező" fürdés (Marci kiadja az utasítást: aki az én kocsimmal akar hazamenni, meg kell fürödjék . . . ki érti?), bánatos búcsúzkodás. Végül a Kapitány szétcsap köztünk és szigorúan leparancsol mindenkit a hajóról.

 

Nagyon jó volt. Az egész út, a kapitány, a hajó, a csapat, a bóra, a mistral, a holthullámok, a partraszállások . . . Köszönjük. A zöldbabháború egyelőre döntetlen, nagyon remélem, hogy lesz folytatása. Viszontlátásra Kapitány Úr, viszontlátásra Odysseus!

 

Babi naplója

 

 

És immár utunk utolsó reggelén ismét arra ébredek, hogy erősödik a szél és nőnek a hullámok, de már nagyon jól bírom a hullámlovaglást is , csak az ablakra kell vigyáznom.

Az okos ember  más kárán  tanul  én a sajátom. Azon a nyugodtnak induló Albánia partjai melletti hajózás hajnalán ismét megharagudott ránk Poszeidon  és jól felkorbácsolta a hullámokat , és hát mondanom sem kell ismét szembe jöttek.

Nos reggel arra ébredtem, hogy zupp egy-két vödörnyi sós hideg zuhany landolt be a  szelőzés céljából résnyire nyitva hagyott ablakon. Hát úgy pattantam föl mint egy gumilabda, első reakcióm ablak be, majd jöhetek a romok eltakarítása, ami szárítást jelentett csak sajna a fedélzetre ahol jól száradt volna nem lehetet kitenni a folyamatos hullámbecsapódások miatt, így maradt a szalon. A Géza szerencsésen megúszta Ő éppen a fürdőben próbált egyensúlyozni, mindenestre a lumbágója amit már minden csoda doktor kezelt, egyszer sem jött elő,  lehet megtaláltuk a leghatásosabb gyógymódot egy vidámparkos hullámlovaglásos hajózás formájában ?

A Korfui indulásnál az előre tervezett érkezési idő , hivatalos nevén ETA, Dubrovnikba délután 2 jelzett , akkor még minden csendes volt, közben  a természet másképp gondolta, így igen kemény menet után este fél 8 fele sikerült megérkeznünk , és elkezdeni a rövidre szabott városnéző túránkat amibe még egy vacsora is bele fért. Sajna a  sötétség közeledte miatt nem igazán tudtam erről a nagyon szép városról képeket csinálni, úgy hogy ide még vissza kell jönnünk.

Nagyon ügyesek voltunk a tervezett hajóra történő visszaérkezést tekintve, annyira, hogy fügepálinkás dicséretben részesültünk a Kapitánytól, de ezek után kinek volt még kedve az éjfélig hátralévő félórát őrségben tölteni. A Panni és Attila mintha érezték volna idő előtt jelentkeztek az őrség átvételére, nos kis noszogatás után beadtuk a derekunkat és mentünk aludni.

Ami igen fontos volt az egész út  során és mondhatom 95 %-os arányban be is jött, az időjárás előrejelzés figyelése. A  Kapitányunk rendszeresen órákat töltött a számítógép előtt, különböző honlapokat tanulmányozva, ezek előrejelzéseit elemezve, igy mindig tudtuk mi fog várni ránk, a cudar időt is előre tudtuk max. néha egy-két órával előbb vagy utóbb érkeztek meg az abban jósolt időjárási viszonyok. Szerencsésen csak a szélre és a hullámokra kellett figyelni eső , egy  kis szemerkélést kivéve, végig elkerült minket.

Amikor nem volt internet  elérési lehetőség akkor maradt az előre akár három napra lementett három óránkénti változást mutató mentések tanulmányozása.

Az hullámok magasságának előrejelzése nagyon fontos volt a főzés miatt is, így például a rakott krumplit akkor készítettük amikor nyugis volt a tenger a nagy hullámzás közepette pedig maradt a virsli. Aminek az elkészítését most már én is simán bevállalom bármilyen dőlésszögben. Ilyenkor a tálalás a legmacerásabb lévén az asztal is állandó dőlésben, jobbra-balra le-föl. Most is itt ülök a gép előtt  és nem izgat már a dülöngélés.

Azt hiszem ahányan vagyunk annyiféle képen éltük át ezt az utat, az én érzéseim is igen vegyesek. Talán a legjobban megszenvedett nap a Dubrovnikba történő megérkezés , ezen az estén vacsora közben a többiekkel beszélgetve fölmerült olyan gondolat is, hogy volt aki autó bérlésben gondolkodott és azzal menne Punátig , más a sziklás pártól  20 méteres távolság közepette történő hajózásnál a sziklákat kémlelte, hogy hol is lehetne felkapaszkodni.

 

Nos én sem tudom mi lesz a folytatás tény, hogy nem mindig sétagalopp a hajózás, igen sok tapasztalatot tudást igényel , aminek a megszerzéséhez nekünk még sokat kell hajóznunk.

Egyelőre 1617 mérföld lehajózása van mögöttünk.

 

Köszönjük Kapitány az állandó odafigyelést és felügyeletet és a sok éves tapasztalatodból történő mind több átadást részünkre, már amit lépessek voltunk megjegyezni belőle.

 

Viszlát egy újabb túrán.

 

Iroda (a térképen): Bp. XI. Barázda u. 18.
GPS: Lat=47.457838°N Lon=19.042611°E


levél: 1116 Budapest Barázda u. 18.

+36 70 6248600

+36 1 4810348


<
A Jachtakadémia számokban:
havonta frissülő adatok

Alapítva: 1992.

Tengeri
tanfolyamok:
390

Rádiós
tanfolyamok:
239

Hallgatók:
4401
Utolsó neve: Szabó Péter

Túrák:
427

Mérföldek:
(Vass Tibor)

215 312tmf, ami 9,97 Föld kerület

Következő tanfolyamok:

  • 390. dec.13.kikötői manőverek elmélete
  • 391. nov.30.Coastal Skipper
  • 392. nov. 30.Offshore Skipper
  • 393. dec.10. trópusi charter
  • 394. jan.11. túléléstechnika elm.+ uszodai gyakorlat
  • 395. jan.10.Coastal Skipper
  • 396. jan.10.Offshore Skipper
  • 397. jan.15. csil.nav. a Planetáriumban
  • 398. febr.18. tengeri radar
  • 399. febr.21.havaria elmélet



Tengeri

tanfolyamok


Tengeri rádiózás

GMDSS/SRC

GMDSS/LRC

Rádiós tanfolyamok kezdete
2018. őszi szemeszter
No 236. 08.31.
No 237. 09.21.
No 238. 10.12.
No 239. 11.02.

2019. téli szemeszter
No 240. 12.21.
No 241. 01.11.
No 242. 02.01.
2019. tavaszi szemeszter
No 243. 02.22.
No 244. 03.15.
No 245. 04.05.
No 246. 04.26.
No 247. 05.17.
Magyarázat
Az időpontok a hétköznapi csoport távoktatásos tanfolyamának kezdetét jelentik.

Rádiós tanfolyamok részletei

Megjegyzés:
A szürke színű képzéseinkre már nem lehet jelentkezni.

Tengeri jogsi

2018-19.


Távoktatásos tanfolyamok

Coastal Skipper tanfolyam
(12 mérföldes vizsga)

  • 383. szept.28. (28 nap)
  • 391. nov.30. (14 nap)
  • 395. jan.10. (14 nap)
  • 401. márc.14. (10 nap)
  • 407. jún.07. (14 nap)
Zárójelben a modulok közötti idő.
ami a tanfolyam intenzitására utal.

Offshore Skipper tanfolyam
(200 mérföldes vizsga)

  • 384. szept.28. (28 nap)
  • 392. nov.30. (21 nap)
  • 396. jan.10. (21 nap)
  • 402. márc.14. (10 nap)
  • 408. jún.07. (10 nap)
Zárójelben a modulok közötti idő.
ami a tanfolyam intenzitására utal.

Hétvégi tanfolyamok

  • 387/H nov.18.Coastal Skipper
  • 388/H nov.25. Offshore Skipper
Hajózási tanfolyamok

Órarendek 2018-19.



Tengeri gyakorlat

Szkipper Tréning

  • No 423. 18.szept.6.
  • No 424. 18.szept.17.
  • No 433. 19.ápr.01.
  • No 434. 19.ápr. 24.
  • No 436. 19.máj.16.
  • No 437. 19.jún.11.
  • No 443. 19.szept.15.

Kapitány Tréning

  • No 438. 19.jún. 27.
  • No 439. 19.júl.18.
  • No 442. 19.aug.29.

Havária (Spec. VIP) Tréning

No 426. 18. okt. 26.
No 430. 19. márc.10.

VIP Manőver Tréning

  • No 424. 18. okt. 1.
  • No 425. 18. nov 25.
  • No 431. 19. márc.18.
  • No 432. 19. márc.25.
  • No 435. 19. máj.6.
  • No 446. 19. nov.4.
  • No 447. 19. nov.9.
Hajózási gyakorlatok

Trópusi túrák

  • Phuket-Langkawi
    No 427. 18.11. 1.
  • British Virgin Island
    No 428. 19.01.19.
    No 429. 19.01.28.
  • Tahiti
    No 444. 19.9.26.
    No 445. 19.10.8.


Speciális tengeri tanfolyamok

Csillagászati mérések a Balatonnál

  • 386. 18.okt. 10.
    esőnap: 18. október 12.

Csillagászati navigáció a Planetáriumban

  • 397. 19. jan.15.

Kikötői manőverek elmélete

  • 390. dec.13.
  • 404. ápr. 14.

Horgonyzás a tengeren

  • 405. máj.13.

Biztonság a tengeren

  • Túléléstechnika elmélet és uszodai gyakorlat
    394. jan.11.

  • Havária elmélet
    399. febr.21.

Adriai meteorológia tanfolyam

  • 403. ápr.16.
  • 406. jún.03.

Tablettel a tengeren

  • 400. febr.28.

Tengeri radar

  • 398. febr.18.

Charter tanfolyam

  • Trópusi Charter:
    393. dec.10.
  • Európai Charter:
    410. máj.15.

Hajózási tanfolyamok


Megjegyzés:
A szürke színű képzéseinkre már nem lehet jelentkezni.



Jachtakadémia az RTL Klub műsorában


Ilyen a Skipper tréning <


Tengeri túléléstechnikai tanfolyam
Wild Joe Sailing Team
-->
RÓLUNK TENGERI TANFOLYAMOK TRÉNINGEK HAJÓNAPLÓ Tengeri Tudástár LETÖLTÉSEK JAK VIDEÓK látogató
2013. február 11.-től