MJA.hu főoldala

ahol megtanulhatsz önállóan hajózni a tengeren

Vass Tiborról
tengeri vitorlázás
RÓLUNKTANFOLYAMOKTovábbképzésekTengeri rádiózás TRÉNINGEKÁRAK IskolahajóHAJÓNAPLÓTENGERI TUDÁSTÁRJAKVIDEÓK
tengeri vitorlás jogosítvány

Egyéni naplók
 
 
Útkiválasztás
Az összes út
listázása:
 
Adott út megtekintése:
 
Összetett keresés
Út típus:
Régió:
Résztvevő:
Dátum:
-tól
-ig
  
  Főoldal / Hajónapló / 2013 tavaszi Kapitány Tréningje
 
tengeri hajónapló
Az Online Hajónapló lényege, hogy közvetlenül a hajóról kerülnek fel a képek, szövegek, adatok a weboldalra.
Hozzávalók:
mobil internetelérés, számítógép, digitális kamera.


tengeri hajónapló az oktatásról
2013 tavaszi Kapitány Tréningje2013.05.19. - 2013.06.02.

337. út
Az a 2013-as év tavaszi kapitány tréningje. A cél a nyílttengeri hajózás gyakorlati ismereteinek megismerése és elsajátítása.
Fő téma a csillagászati navigáció.
Az útvonal még bizonytalan, az időjárás függvénye. Mindenki szeretne áthajózni a Korinthoszi-csatornán. 2 hetünk van rá. Meglátjuk.

A csapat a következő:
szkipper (a "kapitány"):Vass Tibor
A őrség: Balázs és R.Gyuri
B őrség: Zoli és Tamás
C őrség: Marcell és Szabolcs
D őrség: Péter és Cs.Gyuri

Üzenet a hajónakRészletes napló

Május 19. Vasárnap Indulás Punatból
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!


Szabolcs naplója:
Késve érkeztünk Punatba... 13:00 helyett 14:10-re :) Addigra rajtunk kívül mindenki ott volt. A bepakolás közben kiderült, hogy az egyeztetés nélküli vásárlás eredményeképpen néhány kevésbé fontos termékből komoly készletet sikerült felhalmozni (pl. alma), még pár fontos cucc kimaradt (szemeteszsák, mosogatószivacs). A szemét a hajón is nagy gondot jelent, ezért az indulást elhalasztottuk, amíg a csapat néhány tagja vissza nem tért a zacskóbeszerző portyáról.
A mai főétkezést a kikötőben lévő pizzériából rendelt pizza jelentette, amit részben az indulást követően fogyasztottunk el. Az enyém annyira kolbászos volt, hogy az utolsó nyolcad előtt besokaltam. Annyira, hogy két hétig biztosan megleszek pizza nélkül...
Az indulást követően a korábban meghatározott őrségbeosztás lépett érvénybe.
Én a C őrség tagja vagyok és az első "szolgálat" 20:00-től 22:00-ig tartott. Ezzel talán a nap egyik legszebb időszakát sikerült kifognunk. A nap 20:30 körül bukott a horizont alá a szokásos, de megunhatatlan giccsparádét vonva maga után. Ezt követően hamarosan láthatóvá vált a Vénusz és a Jupiter, ami kiváló lehetőséget adott a szextánssal történő mérések gyakorlására. Az első napon semmi nem kötelező és semmi nem megy "élesben". A csapattagok mérései között jelentős eltérések is adódtak, ami biztos jele a jövőben bekövetkező káosznak. Meglátjuk.
Az őrség utolsó fél órájában fokozatosan erősödött a szél és a végén igen "csípős" volt az idő. Ezt a kis kellemetlenséget egy csapásra elfeledtette az őrség után elfogyasztott egyetlen korty barackpálinka. Fenomenális, mint mindig :)
Ezzel nagyjából vége az első napnak. Holnap hajnal négykor leszek ismét őrségben, szóval lassan nyugovóra térek.

Május 20 - Kilépünk Horvátországból - irány a nyílt tenger!
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!


Szabolcs naplója:
Megérkeztünk Vis-re. A jól sikerült kikötést követően kiözönlöttünk a partra. A közeli kávézó utcai asztalait elfoglalva élveztük a nyárias időt és a szárazföldet.
Tibor közben elment a kikötőkapitányságra, hogy a hajót kijelentse Horvátországból. Ezt a legénység kijelentkezése követte, amit viszont a helyi rendőrséget lehetett elintézni. Délben már úton voltunk.

Viszlát Horvátország!

Ezzel elkezdődött a valódi oktatás. A szárazföld gyorsan távolodott, de még órák múltán is látszott a szürke sziluettje.
Bevezetésképpen megmértük szextánssal a nap magasságát delelés előtt, deleléskor és delelés (12:52 magyar idő szerint) után. Ez a pozíciónk meghatározásához volt szükséges. Mindez természetesen csak szimuláció, hiszen nagyon jól ismerjük a helyzetünket a hajón lévő tömérdek GPS-nek köszönhetően.
A mostani gyakorló mérések azt a célt szolgálták, hogy kiderüljön, mekkora mérési hibát vétettünk. Ez alapján mindenki tovább tudta csiszolni a "technikáját".
Van mit finomítani, mert nagyon esetlenül kezelem a szextánst és csak remélni tudom, hogy ez javulni fog a közeljövőben. Mindegy, a méréseken túl vagyunk, rendületlenül faljuk a mérföldeket és közben szemtelenül jó az idő :)
Az őrségek a már megszokott módon váltják egymást. Mi 22:00 és 24:00 között vagyunk. Ez előtt még felkészülünk a csillagok általi helyzetmeghatározáshoz. Kiszámítottuk a navigációs szürkület kezdetét és a mérni kívánt csillagok várható pozícióját.
A nap közben a horizont alá bukott. Először a Jupiter és a Vénusz jelent meg, majd lassan előtűnt az első csillagunk (Kochab) is. Annyira halványan világított, hogy amint levettük a tekintetünk róla, azonnal elvesztettük szem elől és csak hosszú másodpercek múlva találtuk meg újra. Senkinek sem sikerült szextánssal megmérnie a magasságát. Ezt követte a Spica és Pollux. Vegyes érzelmekkel zártuk a méréseket, nekem csak 1 csillagot sikerült lemérnem. Sebaj, majd alakul.
Kezdődik az őrség. Nagyon fáradt vagyok. Vánszorognak a percek, semmi sem történik. Hideg,viszonylag erős szembe szél teszi az álmosságom még elviselhetetlenné. Beszélünk mindenről, csakhogy gyorsabban múljon az idő. Szóba kerülnek a delfines sztorik az eddig útjainkról.
Erre a holdfény által bevilágított ezüstösen csillagó tengerből, közvetlen a hajó mellett két delfin ugrott ki. Nagyon varázslatos pillanat volt. Még kétszer megismételték, majd tovaúsztak. Ezzel véget ért az őrségünk. Szép befejezés. Bevánszorogtam a hajóba, átöltöztem és már aludtam is.



Marcell naplója:
A mai reggel elég korán indult. 4-kor már át is vettük a szolgálatot Szabolccsal. A kávé, és a közeledő hajnali szürkület azért sokat segített.
Láttunk egy halászhajót, aki eléggé menetben volt, de azokat a fényeket nem viselte, de legalább húzott egy hálót maga után, ami ki volt világítva.
Tibor 5 körül feljött, húztunk egy génuát, majd 5 perc után lement. A génua kint maradt legalább fél órára, de nem sokat segített, mert a szelet is hátulról kaptuk, és kevés volt a haladási sebességünkhöz képest.
Laza kb. háromnegyed 6-kor feljött, és azt a mondatot, hogy "Napsütötte jó reggelt kívánok!", de ez persze másként hangzott.
Végül sikerült az eredeti útiterv szerint viszonylag időben Visre érni, kb. 11-kor megtankoltunk, és a kapitányságon is voltak, így a hajót könnyen, és gyorsan kiléptette Tibor. A rendőrökre egy kicsit várni kellett, hogy az embereket is kiléptessék. Most az egyszer nem kellett volna ennyire sietniük, mert igen jól esett volna a zuhanyzási lehetőség, de a rendőrök szerint nem lehettünk még eléggé szagosak.
Nap közben mértünk Napot, délelőtt, délben, és délután, majd számoltunk, számoltunk, számoltunk, egy-két mérés egészen jól sikerült.
Majd megcsináltuk a referencia méréseket is, hogy majd lehessen mihez viszonyítani a fejlődést. Egyesek igen magasra tették a mércét, remélem, Laza bebizonyítja, hogy a jónál is van jobb.
Szürkületre tervet késztettünk, mit mikor, és merre kellene mérnünk. Amíg nem volt kellő szürkület, addig a Vénuszt mértük, és a Holdat. Ahhoz képest, hogy mennyit számoltunk, hogy hol lesz az első mérendő csillag, nem igen sikerült belőni, de a többi már nem okozott akkora gondot.
Esti őrségben Mi voltunk Szabolccsal 22-24 között, ami eseménytelennek tűnt, egészen az őrségváltásig, amikor hirtelen két delfin látogatott meg miket, és ugrált párat a holdfényes oldalon. Milyen szép dolog volt tőlük, hogy nem a sötétben ugráltak, bár Laza azt mondta, hogy valószínűleg már megunták azt az oldalt.
Most már eléggé elfáradtam, így lassan megyek aludni, mert 6-8 között megint Mi leszünk őrségben, és kell a pihenés, mert a mai elég feszes nap volt.

Május 21 - a nyílt tengeren
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!


Szabolcs naplója:
Az alvással töltött közel négy óra eseménytelen ringatózással telt. Néha egy-egy nagyobb hullám megdobta a hajót, amire ugyan felkeltem, de rögtön vissza is aludtam. A belső órám hamarabb ébresztett, mint a telefon. A kabintársam, Marcell halk motoszkálással öltözni kezdett. Felültem és... jól bevertem a fejem. Ja, hogy hajóban vagyok ? Ezt nem ért az eszembe vésni... ;)
Mivel barátságtalannak tünk a kinti időjárás és az esti tapasztalatok is rosszak voltak, jól felöltöztem. Kint, a valóság sokkal kellemesebb volt, mint vártam, ezért fokozatosan lekerültek a pulóver-rétegek.
A B őrség rezignáltan adta át a kormányt. Gyorsan magukra zárták a kabint és elkezdődött a "mi időnk".
A radar alapján egy hajó is a szorosban tartózkodott. Bosszantó volt, hogy semmit sem láttuk, a pozíciófényei lekapcsolva maradtak. Aztán, amikor fél mérföld távolságra közelítettük meg, hirtelen kb. 13 csomós sebességre kapcsolt és gyorsan távolodott. A jó szokásához híven továbbra is kivilágítatlanul. Nem rossz dolog ez a radar...
Közben lassan pirkadni kezdett... Egy halászhajó került az utunkba. Kezdettben nem lehetett kivenni, de ahogy világosodott, láttuk, hogy a vonóhálós halászatot követően pont a háló behúzásán fáradoztak. Én meg azon, hogy lencsevégre kapjam őket ;) Nem volt könnyű, a cseppet sem kedvező fényviszonyok és a hullámzó tenger ezt eredményezte.
Balra kormányoztuk, hogy biztonságos távra legyünk tőle és a hálójátol elhaladásunkkor. Közben egyre gyorsabban világosodott. Öt óra körül Tibor, a kapitányunk feljött a cockpitba és azt javasolta, hogy húzzuk ki a génuát (orrvitorla). Megtettük, de az alacsony látszólagos szélsebesség és a kedvezőtlen útirány miatt csakhamar be is vontuk. Közben reggel lett, de az éjszaka haláltusáját még megörökítettem. Vigyázat, véres képek jönnek!!!
Aztán egyszercsak eltelt a 2 órás szolgálat. Kissé vonakodva adtuk át a kormányt a D őrség tagjainak, Gyurinak és Péternek, akik ráadásul méltatlankodtak kissé az őket álmukban ért atrocitások miatt... ;)
Kérés nélkül kaptam az 5. számú acélbögrémbe egy rosé fröccsöt, ami első ránézésre kissé korainak tűnt, de a kellemes frissítő ize igazolta a készítőjét. A rend kedvéért azért egy reggeli teával leöblítettem. Az folyamatos éjszakai menetnek az a pozitív hozománya lett, hogy a tegnapi számításaink alapján lekésettnek hitt Vis szigeti, Horvátországból történő kijelentkezésre újra esélyt kaptunk. Az ünnepnap miatt a határmóló csak 12:00-ig van nyitva, de a legújabb becslések alapján 10:30-ra ott leszünk. Úgy tűnik, hogy találtunk egy rövidebb utat... ;)
Végre kialudtam magam. Balázs, az A őrség alapembere, csak egy sima napfelkeltés képet szeretett volna készíteni, amikor váratlanul előbukkantak a delfinek: Az Ő szíves hozzájárulásával közlöm a fenti képet. :)
A reggeli (06:00-08:00) őrség felvétele előtt még egy gyors zuhany belefért. A napfelkeltét lekéstük, de a tenger így is nagyon szép volt. Körülöttünk sehol egy part, csak a horizont. A delfinek ismét felbukkantak. Egy négy-öt fős kis csapat keresztezte az utunk és egy kis időre elszórakoztak a hajó közül. Vidám ugrásokkal és gyors nekiiramodásokkal bizonyították vízre és vízbe termettségüket. Aztán találtak maguknak egy közelben ólálkodó teherhajót és köszönés nélkül távoztak.
Az élet a hajón a szokásos napi rutin szerint zajlott. Egyesek ébredtek, mások feküdtek. Őrségbe mentek, majd megpihentek. Számoltunk, mértünk, ábrát szerkesztettünk.
A mai melegétel bolognai spagetti volt. Külön köszönet érte Péternek, aki az házi készítésű alapot otthonról hozta és természetesen Balázsnak, aki az alkotókból ételt kovácsolt. A tenger egyébként egész nap csendes volt, de körülöttünk viszonylag nagy hajóforgalom zajlott. Ilyen böhöm nagy luxus személyszállítóval is találkoztunk. A neve Queen Victoria. Délutánra Ottrantónál megközelítettük az olaszországi partokat. Megjelent a térerő a mobiltelefonokon. Mindenki megragadta az alkalmat, hogy rövid életjelet adjon magárol. A Kapitányunk közben frissítette az olasz és görög vizekre vonatkozó meteorológiai adatokat. Majd egy rövid tájékoztatásra összehívta a legénységet.
Elmondása alapján kiderült, hogy az egyik lehetséges útirányunk környékén heves viharok vannak kialakulófélben, ahol várhatóan 40 csomónál is nagyobb lesz a szél sebességge. Eddig sem volt a szívünk csücske az erőltetett menetben megvalósított olaszországi szakasz, ezt követően pedig könnyű szívvel szavaztuk le.
Éles balkanyar és irány Görögország :) Várható érkezés holnap délután 4 óra. A nyugodt estéről és a meleg zuhanyról lemondhatunk ismét. Sebaj, már kezdjük megszokni a körülményeket. Délután 4 ás 6 között voltunk őrségben. Amint vége lett, lefeküdtem aludni, mert másnap 00:00-tól 02:00-ig ismét mi leszünk sorban.


Marcell naplója:
Az előző rész tartalmából: A mai napon végre sikerült gond és felébredés nélkül végigaludni az éjszakát. A delfinek után elköszöntem Gyuri, Laza párostól, és siettem, hogy engedjek az ágy édes hívó szavának. Hamar arra lettem figyelmes, hogy ébreszt az óra, és menni kell őrségbe. A hajnali időszak alatt annyi esemény volt, hogy megint itt voltak a delfinek, sőt tulajdonképpen Gyuri volt az egyetlen, aki nem látott egyet sem, így még mindig nem hiszi el, hogy van egy ilyen emlős faj, amelyik erőszeretettel ugrál a hajók körül, és mindig mosolyra görbül a palackorra. Balázsnak sikerült egy szupergiccses hajnali napfelkelte/ugró delfinek kombót készítenie, de Gyuri szerint biztosan csak fotosopp. Hogy a kapitány tréning lényegéről is tegyek említést, délelőtt hajóztunk az Otrantoi szoros olasz oldala felé, hogy szerezzünk internet elérést, hogy meg tudjuk tervezni a további útvonalunkat. Közben mértünk Napot délelőtt, és delelést is, majd számoltunk.
Időközben lett elég adatunk, hogy az útvonlat el tudjuk dönteni. Gyorsan kiszavaztuk az olasz terveket, mert nagyon erőltetett menettel lehetett volna csak megcsinálni, vagy erősen kellett volna húzni az útvonalból. Így maradt az a verzió, hogy áthúzunk Zakinthosba (érkezés 28óra múlva), ott alszunk a kikötőben (motorzaj nélkül!), majd az időjárás szerint óramutató felé vagy ellenirányba kerüljük meg a Peloponészoszi félszigetet több megállással, esetleg fürdéssel, számolással, mókával kacagással. Jelenleg már a Ion-tengeren vagyunk, és a motorzaj mellé éppen kihúztuk a génuát is, ezzel nyertünk egy kis extra sebességet, és az alacsonyabb fordulatszámon pörgetve spórolunk az üzemanyaggal is.
Az éjszakai őrségek várják a delfineket, mert a felhős égbolt miatt nem tudunk most mérni napot, és valószínűleg nem fogunk tudni mérni az esti szürkületben sem. A hülye görög mobil hálózat átállította a telefon óráját a helyi időre, ezért elég korán ébresztett, hogy felvegyem az éjszakai őrség fonalát. Sebaj, így kényelmesen meg tudok kávézni, és talán egy-két filmet is megnézhetek...

Május 22 - Zakinthosba indultunk, de Ithakán kötöttünk ki
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!


Szabolcs naplója:
Új nap, új őrség. Kipihenten vágtam neki ennek a két órának, ráadásul az idő is kellemesen langyos volt. A környező tenger forgalmát vizsgálva két teherhajót vettünk észre kb. 25 mérföld távolságra tőlünk, amelyek pont a menetirányunkkal szemben haladtak. Mind az AIS (hajók automatikus információs rendszere), mind a radar már-már veszélyes közelséget (~0,4 tmf) jelzett az egymás melletti elhaladáskor. Ez az előrejelzés kellő inspirációt adott ahhoz, hogy öt percenként ellenőrízzük a pozíciójukat. Kiváló radaros gyakorlatnak bizonyult, mert a csökkenő távolság miatt folyamatosan finomhangolásra volt szükség, ráadásul a hullámok és az időnként szemerkélő eső radarjelét is korrigálnunk kellett.
Egy órányi hajózást követően feltűntek a gyorsabb hajó pozíciófényei. Két árbócfény, és a két oldalfény... Az egy szembe jövő hatalmas hajót jelent... (közel 200 méteres tanker az AIS szerint). Egyre csak közeledett. Végigbeszéltünk több kitérési manővert arra az esetre, ha veszélyessé válna a helyzet, de minden jel arra utalt, hogy egymáshoz nagyon közel, de minden gond nélkül haladunk el. Aztán váratlanul 20 fokos szögben elkanyarodott és távolodni kezdett tőlünk, ezért elhaladáskor kb 1 tmf távolságra volt. Éjszaka is impozáns látványt nyújtott. Még negyed óra és véget ért az őrségünk. Szokás szerint siettünk aludni, mert 8-tól ismét mi következünk.
Reggel van. Gyors készülődés és írány a cockpit. Marcell diszkréten figyelmeztet, hogy ma én vagyok a konyhaszolgálatos. Ajjaj, ez teljesen kiment a fejemből. Szorult helyzetemből Gyuri segítségével gyorsan kilábaltam, hamarosan friss zöldség, felvágottak és gözölgő meleg ital várta az éhes legénységet.
A reggeli őrség egyébként eseménytelenül - és viszonylag gyorsan - telt el. A kormány átadásakor 491 tengeri mérföldet (=910 km) mutatott a log (a hajók "kilóméterórája"). Ez azt jelenti, hogy az elindulás óta eltelt 66 óra alatt megtettük azt az utat, amit a korábbi Szkipper tréning során egész hét alatt. Pedig az sem volt sétagalopp... Átlagsebességünk 13 km/h !!! Nagyon beteg :)
Ha ezt egyszer eljátszanám valakikkel, biztosan bedobnának a tengerbe a második nap után. Mi pedig önként választottuk ezt, sőt időnként űgy tűnik, minta élveznénk is.
Délutánra a szél egyre erősebb lesz. Beaufort skála szerint 4-5 mozog, ráadásul szembe fúj. A hajós útikönyv - Pilot Book - alapján kiderül, hogy a jelenlegi szélirány kifejezetten kedvezőtlen a tervezett Zakintosi kikötéshez, ráadásul a kikötő védtelen dél-délkeleti szelekkel szemben.
Tibor gyors döntést hoz: visszafordulunk Ithaka felé, az ottani kikötő védettebbnek tűnik.
Döntése gyors igazolást nyer, a szél tovább erősödik, a hullámmagasság emelkedik, a tenger "életre kel".
Vitorlát bontunk és időnként 9 csomóval száguldunk az új célállomásunk felé. Lassan a távolság miatt szürke partok is közelebb kerülnek hozzánk megtelve ezáltal színekkel.


Marcell naplója:
Ma hajnalban egy patkány fogadott a párnámon. Nem tudom, mivel érdemeltem ki, de megtiszteltetésnek vettem. A mai orsegunk 8-kor kezdodott. Esemeny nem törtent, láttam egy kis teknőst. Tegnap napnyugta elott egy fecske jött látogatóba, de nyarat nem csinalt.
Már nagyon közel vagyunk a görög partokhoz. Mellettünk Kefalonia, mögötte pedig Ithaka. Ennek megfelelően megszaporodtak az ithakás poénok.
Gyuri szerint majd az Ithaka beköszönt, Laza szerint pedig az ithakai papnak fahajoja van. Erősen megmutatkozik a három napos folyamatos menet.
De még van lejjebb, nem aggódom.
Ma történt még:
Eljöttünk Zakinthos északi részéhez, hogy eldöntsük, nekünk ez nem lesz olyan jó, mint gondoltuk, mert a szél be fog fújni a kikötőbe, és nem lesz nyugodt északánk.
Így végül Ithaka lett az uticél, és a kellemes 15-16-os érkezésből kb. 20 órás lesz. Talán lesz még remény egy ouzora.
A döntés után egy laza fél óra szereléssel pillangóztunk kb. húsz percet, majd fordult a szél.
Azóta raumban haladunk, de eléggé beerősüdött a szél, és hullámok is billegtetik a hajót.
Most 30csomós a szél, és a sebességünk 9,2 csomó, motoros segítséggel.
Napnyugta előtt értünk be Ithaka kikötőjébe, ami inkább csak port, mert nincs se mooring, se áram, se vezetékes víz, se kiépített zuhanyzó. Viszont lehet szerezni vizet lajtoskocsiból, zuhanyozni kis pénzért magánházaknál. Áramhoz vagy járatod a motort, vagy visszafogod magad fogyasztásilag. A kikötői manőver nagyon profin sikerülhetett, mert megjegyezték, hogy nagyon jól nézett ki.
De a szél annyira beerősödött, hogy megcsúszott a horgonyt, és muszáj volt először bezúzni az öböl közepére, majd bemenekülni a partfalra a komp mögé. Mire végeztünk mindennel, a szél is lecsendesedett, de Tibor még aggódott, és "pufiőrséget" rendelet el.
Hárman vállaltuk az első 3x45percet, de nagyon fáradtunk, és nem is történt esemény, így Laza rábeszélte Tibort, hogy hagyjuk az egészet, és menjünk aludni.
Hajnali 3 körül már ágyban is voltam.

Május 23 - Ithaka - Fiskardo
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!



Szabolcs naplója

Nyugodt szélcsendes reggelre ébredtem, de amikor a kimentem a fedélzetre, láttam, hogy nem álom volt a tegnapi motorindítás. A hajónk a bal oldalával a partfalhoz volt kikötve. A part és a hajótest között rengeteg ütközés tompító puffer volt kihelyezve. A társaimtól megtudtam, hogy a viharos szél miatt őrséget tartottak, nehogy a pufferek kiszabaduljanak és a hajó a parthoz csapódjon. Fél négyig voltak fenn, akkor kezdett csitulni a szél. Elég nyúzottnak tűntek.
Ma mindenki mobilinternet vásárlási lázban égett, ugyanis 15 napra 20 Euróért 2 Gigabyte letöltésére alkalmas SIM kártyát lehetett kapni. Persze senkinek sem ment egyből a telepítés, és a hibaüzenetek is túl görögök voltak ahhoz, hogy bárki is értse. Én közben igazi szárazföldi zuhanyzásra készültem, mert megtudtam, hogy a közelben 3 Euróért lehet forró zuhanyt venni. Mire odaértem, hideg zuhanyként ért, hogy nem volt forró zuhany. A tulajdonos közölte, hogy kb. egy óra múlva lesz ismét melegvíz.
Reggeli után visszamentem, de a nyitott ajtó ellenére 3 csengetést követően sem jelent meg senki. Ez elég érzékenyen érintett, ugyanis lélekben már felkészültem egy frissítő zuhanyra. Kissé felháborodottan mentem vissza a hajóhoz. A görögországgal történt újbóli találkozásom nem indult jól. Vathit nem zártam a szívembe. Bénázó pincér, problémás mosdó, lusta zuhanyos... Pfff.
Mindenki a hajón volt, elérkezett az indulás ideje. A szél finoman elfújta a parttól a hajót, nem volt komoly manőverre szükség.
Rövid tanácskozást tartottunk a fedélzeten, a várható viharos időjárás miatt. Ma kifejezetten rövid hajóút van betervezve. A célállomás Fiskardo.
Néhány óra múlva megérkeztünk Fiskardoba. Szokás szerint nem volt jó kikötőhely.
Tibor először a komphajó kikötőhelyét nézte ki, ami számomra kissé furcsa volt, de ha a kapitányunk úgy gondolja, akkor úgy lesz. Ma én kötöttem ki.
Szerintem elég jól sikerült, de néhány perc gondolkodás után Tibor azt mondta, hogy szedjük fel a horgonyt és keressünk másik helyet. Csak a szemközti kőmóló vége jöhetett szóba, azonban ott szemmel láthatóan alacsony volt a vízmélység. Óvatosan közelítettük meg a partfalat és minden különös gond nélkül kikötöttünk.
A hajót oldalkötelekkel is rögzítettük, hogy ne törje a balról 1 méterre lévő szikla a kormánylapátot.
Az a kis város első ránézésre nagyon hangulatosnak tűnt, amely érzés egyre inkább erősödött. A vendéglő, ahol találomra leültünk, nagyon igényes volt és a pincérünk pedig profi. Mindenki azt kapta amit rendelt, mindenki elégedett volt. Óriási a minőségbeli különbség a tegnap esti és a ma délutáni vendéglő között. Az estebéd elfogyasztását követően városnéző sétára indultunk.
Nem tudom megmondani, hogy pontosan miért, de Fiskardo nagyon megtetszett. Valahogy kellemes volt az épületeinek, utcáinak, lakóinak a kisugárzása. Este sokáig fennmaradtunk és beszélgettünk, dacolva a másnapi korán kelés démonával.







Marcell naplója

Ma reggel elég későn kelhettünk. Elmentünk külső zuhanyzóba, kávéztunk, beszálltunk a helyi internetbe és végre van lehetőségünk kockulni...
Lassan indulunk egy kis útra, és átmegyünk Fiskardoba. Kb 2-3 óra lesz az út, és ott is maradunk, ha lesz hely, mert eléggé nagy szél és hullámzás van odakint. Holnap meg indulunk megkerülni a Peloponézoszi félszigetet.
Fiskardoba megérkezvén tettünk pár kört, hogy megnézzük a helyi viszonyokat, végül úgy döntött Tibor, hogy álljunk át arra az oldalra, ahol a többi hajó is van. Ezt a másodikra teljesítettük, mert elsőre sikerült a horgonnyal megakasztanom a hajót... A második dobás már jobban sikerült, a horgony úgy tűnt, tart minket, de még felhasználtunk egy csomó kötelet, hogy egyenesben tartsuk a hajót...
Este vacsora, sörözés, korzózás, koktélozás következett, szóval igen kellemesen, bár nem túl hasznosan töltöttük el az időt.

Május 24 - Zakinthos, majd elindulunk megkerülnie a Peloponézoszt
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!



Szabolcs naplója

Kissé borrús reggelre ébredtünk Fiskardóban.
Az esti városnézés során láttam néhány táblát, ahol zuhanyzási lehetőséget hirdettek. Minden gond nélkül megtaláltam a helyet és 3 Euró kifizetését követően már élveztem is az első szárazföldi forró zuhanyt, ahol nem voltak vízkorlátozási szabályok érvényben. A hely egyszerű volt, de tiszta. Mire befejeztem, újjászülettem. A hajóra visszafelé menet megáltam egy tengerparti kávézóban és egy forró kávé mellett élveztem a tenger látványát.
Az édes semmittevés gyorsan véget ért, elindultunk.
Az időjárás jelentés nem sok jót igért. Előttünk állt egy 220 mérföldes nyílt tengerszakasz, ahol ki leszünk téve az időjárás körülményinek.
Sötét fellegek vonultak előttünk, de mivel gyorsabbak voltak nálunk, ezért mindig csak a vihar szélében hajóztunk.
Az utunk elején egy vészjelzést fogtunk a rádiónkon, de csak a parti rádióállomás kérdéseiből tudtuk rekonstruálni az eseményt.
Egy hajó záronyra futott, két fős személyzettel. Elég bénák voltak a kommunikációban, mert a parti állomás mindent kb. ötször kellett, hogy megkérdezzen. Sajnos több információt nem tudtumk szerezni.
Folytattuk az utunk. A szél egyre erősödött, a hullámok egyre magasabbak lettek.
Az ebédhez készülődve kiderült, hogy az otthonról hozott pörkölt megromlott. Hiába volt konzervként eltéve, ez sem mentette meg. Gyors döntés született, a pörköltet kidobjuk és megállunk Zakinthosban egy ebédre.
A város nem volt csúnya, de szépnek sem volt mondható. Ezt is lerombolta az 1953-as földrengés, mint az összes jón-tengeri városkát. Állítólag előtte gyönyörű velencei stílusú házak áltak itt. Most ez egy tipikus üdülőváros pálmákkal és egy nagy kikötővel.
A vendéglőt azon elv alapján kerestük, hogy a lehető legközelebb legyen a hajónkhoz. Meggyüződésém, hogy a Michelin csillagos éttermeket nem ezen elv alapján választják ki. Az étterem mottója ez lehetett: "A hülye túristák úgyis megveszik." Az étel ennélfogva kb. semmilyen volt.
Rossznak mondani túlzás lett volna, jónak pedig főleg. Biztos, hogy nem a város legjobb éttermét fogtuk ki, de a két órás itt tartózkodás után vegyes érzésekkel hagytam el a várost. Biztos, hogy nem ez a hely lesz az első, ahová visszajövök. Mellesleg megjegyzem, hogy ez volt az első hely Görögországban, ahol fizeni kellett a kikötésért. Ezzel nem is lett volna semmi baj, de 20 Eurót kértek el a 2 órás itt tartózkodásért. Ugyanannyit, mint az egész naposért... Jó kis üzletpolitika.
Továbbindultunk.
Amint kiértünk a viszonylag szélvédett kikötőből, ismét felerősödött a szél. A vihar továbbhaladt, a szél kevésbé volt erős, mint kikötés előtt.
A hullámok azonban magasabbak voltak. Időnként egy-egy hullámvölgybe érve nem láttuk a horizontot. 18:00 és 20:00 között voltunk őrségeben. A felhúzott génua stabilizálta a hajót, nem imbolygott, mi pedig hol felfutottunk egy hullámra, hol lesiklottunk róla. Jó móka volt. Amint véget ért az őrség, sietve lefeködtem, mert miénk a következő szolgálatunk 02:00 és 04:00 között volt, ami a legrosszabb mind közül.
A kabinban azonban sokkal jobban lehetett érezni a hajó mozgását. A felső, keskeny ágyban úgy kellett befeszülni, mintha valaki folyamatosa ki akarna túrni belőle. A hat óra alatt alig aludtam, különösen attól az idóponttól, amikor behúzták az orrvitorlát mert elült a szél. Ettől a pillanattól kezdve össze vissza bukdácsolt a hajó. A szekrényekben lévő tárgyak folyatosan csörömpöltek, időnként leesett valami. Az alvási körülmények nem voltak túlságosan kedvezőek.
Amikor felkeltem és nagy nehezen kiszálltam az ágyból, nagyon tompa voltam. Úgy éreztem, mintha agy megvadult harci elefánton lennék. Nem voltam rosszul, nem émelyegtem, de egyáltalán nem volt kellemes. Minden éjszaka kötelező a mentőmellény és a mentőheveder használata, de most nagyon is indokolt volt.
A mentőmellényünk automatikusan felfújódik vízbeesés esetén, és a mellényhez rögzített személyi mentőbója (AIS SART MOB) azonnal riasztani kezd és GPS pozíciót is sugároz a környéken lévő hajóknak. Tibor nem bízza véletlenre az életünket... ez nagyon rendes tőle :). Viccet félretéve úgy gondolom, ha felelőségteljes mestertől tanulok, akkor komoly esélyem van arra, hogy én is az leszek. Biztonság kérdésében nincs kompromisszum.
Szóval átvettük a mellényeket a B őrségtől és felmentünk a fedélzetre. A szél gyakorlatilag alig fújt, csak a vihar által korábban keltett úgynevezett döghullámok tették az életünket keservesebbé. Kint azért sokkal barátságosabb volt a környezet. Telihold volt, nem takarták el a felhők, ezért csodálosan bevilágította a tengert. Az erős holdfény és a mozgó tengerfelszín ezüstösen csillagó kavalkádott eredményezett. Megpróbáltam lefotózni, de az erősen dőlöngélő hajón nem volt könnyű feladat.
Az őrség gyorsan végetért. Végeztünk néhány távoli világítótornyhoz viszonyitott helyzeteghatározást és megnyugodva állapítottuk meg, hogy ott vagyunk, ahol a GPS mutatja. Átadtuk a mellényeket a D őrségnek, akik enyhén szólva is szétcsúszottnak néztek ki és lementünk a dühöngőbe, azaz a C kabinba...








Marcell naplója

Itt vagyunk Fiskardoban, nemsoká csörög az ébresztő, és hirtelen elkezdett esni az eső. Rövid, de intenzívnek tűnő csapadék arra volt jó, hogy a srácok gyorsan kinyissák a biminit, és a sprayhoodot, hogy ne ázzunk. Mire végeztek a művelettel, az eső már el is állt. A reggel folyamán többször kaptunk ilyen rövid esőt.
Elmentünk az egyik zuhanyszolgáltatóhoz, hogy kellemesen megfürödjünk, majd beültünk Lazával egy reggeli kávé+narancslé kombinációra. Gyuri szedett össze minket, hogy a horgonyunk egyre inkább enged, ezért Tibor szeretne mihamarabb indulni.
Jelenleg éppen menetben vagyunk, tartunk erősen dél-délkelet irányába, hogy holnap dél körülre megérkezzünk Monanbasiaba. Addig a várható időjárás: lehet eső, szél, kisebb-nagyobb hullámok, és tulajdonképpen bármi finomság, mert a rossz időjárási zóna nyomában vagyunk, de nem sietünk...

Május 25 Átkelünk a Földközi-tengeren a z Égei- tengerre: Monevasia
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!



Szabolcs naplója

Az erős hullámzás reggelig kitartott, de valamennyivel többet tudtam aludni, mint az őrség előtt. Az orrvitorlát kihúztuk, ami stabilizálta a hajót, közben pedig a hullámok is szelídültek.
Immár sétagaloppá vált a hajózás az előző naphoz képest. 14:00 órára megérkeztünk Monemvasiába.
A modern kisváros melletti sziklán pedig a ősi város.
Ebből persze egyelőre semmi sem látszott...
A kikőtő az eddig tapasztalt legjobb görög alapfelszereltséggel rendelkezett. Áram nem volt, mosdó sem volt, viszont volt VÍZ!!! Ez kész csoda. Megragadtuk az alkalmat és feltöltöttük a hajó víztartályait. Ezt követően kerestünk egy kikötőhöz közeli vendéglőt (amely étteremválasztási módszerrel korábban már befürödtünk). Az étel a közepesen igényes kifőzdék színvonalát hozta. A hiányosságok ellensúlyozására a görög vendéglősök szivélyessége szolgált. Jóllakodtan indultunk az erődváros felé.
A szikla elméletileg egy félsziget, de olyan keskeny földsáv köti össze a szárazfölddel, hogy hidat kellett építeni a biztonságos átjutáshoz. A városból még mindig nem láttunk semmit. Az út meredeken kanyargott és a nagy hőségben eszembe jutott, hogy valószínűleg a nagy semmiért gyaloglunk. Nem is tévedhettem volna ennél nagyobbat. Amikor feléértünk, előttünk állt ez a hatalmas erőd, a sikártoraival, a hangulatos épületeivel, ember nagyságú vázákkal bennük változatos mediterrán növényekkel. Szerintem ez a teraszok és a templomok városa.
Megszámlálhatatlan volt belőlük. Ha ezer fotót készítettem volna, akkor is maradt volna ezer apró részlet, ami kimaradt...
A város a 6. században épült. Történelme során sokszor jelentős kesekedelmi és katonai központ volt és mint ilyen többször gazdát cserélt. Kelet Gibraltárjaként is nevezik. A kanyargó sikátorok elágazásianál véletlenszerűen választottuk az irányt, és végül eljutottunk egy magasan lévő kis kávézóhoz, amely teraszáról csodálatos kilátás nyílt a tengerre és a városra.
Amikor sötétedni kezdett visszaindultunk. A társaság egy része leszakadt és a helyi kocsmák ellenőrzésébe kezdett, Balázs és Én pedig a hajóhoz mentünk. Amikor beszáltunk, Tibor közölte, hogy a megváltozott szélirány miatt nem érzi a hajót biztonságban, ezért egy tartalék horgonyt kivittünk a dinghy-vel (ez a hajók mentőcsónakja), ledobtuk majd a hajóhoz rögzítettük. Mire befejeztük a műveletet, a szél lecsendesedett. Nem baj, legalább nem ér mindenket meglepetés az éjszaka során...







Marcell naplója

Furcsa dolog jutott eszembe ma reggel. Először is Tibor felkeltetett, nehogy lemaradjak utunk legdélebbi pontjáról, amit Mi csak délibábnak hívunk. Illetve az út déli részén szerzett bábú lesz az igazi déli báb, de ebbe még ne menjünk bele. Szóval az fogalmazódott meg bennem (lehet, mert a déli bábért keltettek fel), hogy van ugye az éjszakai őrség (és most direkt nem ithakai), ami angolul a nightwatch. Ha már Nightwatch, akkor mit keresünk mi délen, és ha már dél, akkor a mi esetünkben summer is coming?
A dog hours alatt nagy esemény nem történt, észleltünk egy villogó bóját a jobb oldalon, ami cca 1 mérfölddel volt DK-ebbre mint kellett volna lennie. Ez persze rögtön elbizonytalanított a gps pontosságát illetően, de két iránylatmérés után megállapítottuk, hogy jó helyen vagyunk, a bója van rossz helyen (vagy a kocsi, de ez megint más összefüggés, de ha már itt járunk, többször hangzott el, hogy nem Táncsics volt bezárva, hanem a börtönajtó)
Volt egy fordulnivalónk ezen szakaszon, azt teljesítettük is, majd bekapcsoltuk az autopilotot, és csodáltuk a telihold fényében sejlő végtelen tengert, no meg a 2-3m-es hullámokat, mert azok még mindig voltak.
Egyébként kicsit szét vagyunk csúszva ilyenkor folyamatos menetben, mert most múlt el őrségidő (nem csillagidő) szerint 9 óra, és csak a tegnap este itthagyott navigációs táblázatok, és laptopok vannak az asztalon, reggeli, vagy reggeli tea sehol. Nem panaszképpen mondom, de Laza a konyhásbácsi, és még mindig alszik, csak fel ne tűnjön a Kapitányunknak.
Délutánra csendesedett a tenger, pedig a vers is azt modja, hogy feltámadott, de ezt most annyira nem bántuk. Megkerültük a Földközi-tenger Horn fokát, amire valószínűleg nem véletlenül találták ki ezt a hasonatot, ám ezúttal (szerencsére) csendes volt itt is.
16 óra tájékán kikötöttünk Monenvasia melletti kikötőben, a szokásos módon, horgony elöl, kötélrentgeteg pedig hátul. Később Tiborék kivittek egy póthorgonyt a bocival, hogy biztosan tartson. Persze Murphy dolgozott, mert mire felfújták a bocit, addigra a szél is elállt, de ez ugye iskolahajó, ennek megfelelően mindent lehet gyakorolni.
Apropó gyakorlás. Már nagyon bánom, hogy beavattam Gyurit, Lazát az Ányos-viccekbe, mert egész nap ezek mentek. A legdurvább, és szerintem a mélypont egyértelműen a mag Ányos volt.
Vacsorázni elmentünk a kikötőhöz legközelebb eső étterembe, ahol nem ettünk valami finomat, de legalább volt Fix sör, amit megkedveltünk, mert állítólag a Mythos-t a túristák isszák csak.
Vacsora után kibéreltünk három biciklit (szándékosan nem bringát írtam), amire próbáltunk alkudni, de a fickó tudta, hogy Ő van pozícióban, és ezt azzal adta tudtunkra, hogy ez nem a bazár. Szóval 15 euróért kaptunk három biciklit, amikkel gyorsan feltekertünk a középkori városkába.
Ott nagyon kellemes városnéző sétát tettünk, miközben megcsodálhattunk két esküvőt is. Már visszafelé indultunk, amikor arra lettünk figyelmesek, hogy a Hold narancs fénybe borulva emelkedik a horizont fölé, természetesen a végtelen tenger oldalon. Olyan volt, mint egy sötétebb naplemente. Persze megörökíteni nem sikerült, mert Laza gondosan lemerítette a fényképezőjét a tetőn a fénymérésekkel.
Hazafelé pár koktélra megálltunk egy-két helyen, Gyurival visszavittük a bicikliket, Laza elhajtott a móló végéig, és éjfél körül lefeküdtünk.

Május 26 - Hidra és Poros
A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!



Szabolcs naplója

10 órakkor indultunk Monemvasiából. Utunk Poros kikötőjébe ért végett.
A hajó árbócának csúcsán van egy távirányítós kültéri kamera, amely segítségével Tibor mindent lát, ami a hajón, illetve a hajó közelében történik. A kamera külső időjárásálló burkolata azonban elszennyeződött, emiatt a képe nem volt éles. Kellett valaki, aki felmegy megtisztogatni.
Mivel még sohasem voltam árbócon, én vállalkoztam a feladatra. Indulás előtt egy delfincsapat jelent meg, ami néhány percig eltérítette a figyelmünket. Egyikük hosszú ideig a hajó orrával egyvonalban úszott, szinte versenyre kelve velünk. Aztán hirtelen nekiiromodott és eltűnt a társaival együtt.
Vissza a "mászáshoz"... Vittem magammal egy törlőrongyot és egy képenyőtisztítót, amit a beülő zsebébe tettem. A beülőt egy árbóckötelhez rögzítettük, és elkezdtek felcsörlőzni. A hajó 7-8 csomó sebességgel haladt és csak gyenge szél fújt. A csúcs közelében (az árbóc 20 méter magas) már komoly kilengése volt, erősen kellett kapaszkodni benne. A kamerához érve vettem észre, hogy a tisztítófolyadékos spray teteje elveszett "útközben". Ezzel az elegánsan megvalósítható tisztításnak befellegzett. A kupak lecsavarásával közvetlenül a rongyra öntöttem a folyadékot és ezzel tisztogattam a borítást. Látszott, hogy a szennyeződés belül van, amit a burkolat szétszerelése nélkül képtelenség kitisztítani. Ez a próbálkozás nem sikerült túl fényesen. Visszaereszkedtem a fedélzetre. Jó volt újra lenn.
Megálltunk egy öbölben fürödni, hiszen szégyen lett volna két hetet eltölteni a tengeren úgy, hogy meg sem mártózik az ember.
A víz első érzésre hideg volt, de néhány másodperc múlva már nem volt zavaró. Az öböl maga szép volt, de elég sok műanyag szemét lebegett a víz felszínén, ezért csakhamar visszamásztunk a hajóra és továbbálltunk.
Az öbölből kifelé jövet egy 50 méteres motoros yacht bukkant fel előttünk. Azért, hogy az általa keltett hullámok ne oldalról érjék a hajót, változtattunk az útirányunkon és szembe fordultunk velük. Én a hajó orrában voltam, amikor a hullámok elértek minket. A 20 tonnás hajónk falevélként bukdácsolt. Elképesztő az az energia, amit egy ilyen a luxusyacht hullámkeltésre "pazarol"...
Mielőtt Porosba érnénk, Tibor egy kis kitérőt eszközöl: kitesz minket Hydra városában, majd egy közeli öbölbe kormányozza a hajót, mert a parányi kikötőben nincs hely. Másfél óra múlva értünk jön és aki nincs ott időben, az buszozni fog - mondja. Senkinek sincs kedve kipróbálni, hogy hány százalék ebből a blöff :)
Elegáns parthoz állást követően pillanatokon belül kiszállunk. Az idő rövidsége miatt azonnal belevetjük magunkat a város sikátoraiba. Keskeny, meredek utcák hálózzák be a települést. Mivel nincs autóforgalom, az árúk szállítását öszvérekkel biztosítják.
Ez a város is nagyon hangulatos, de rengeteg a macska, ezzel együtt a macsapiszok is. Ha valakinek nincs élő állata, akkor a bejáratnál kőmacska áll őrt. A legtöbb állat nagyon csapzott és alultáplált. Sokukon harci sérülések nyomai láthatók. Na de vissza a városra...
Hydra még Monemvasiánál is sokkal vénebb település.
Már az időszámításunk előtti évezredekben is lakták. A 18. századig nem volt jelentős történelmi szerepe a városnak. Ezt követően azonban komoly kereskedelmi flottával rendelkezett és nagy mértékben hozzájárult az 1821 és 1830 közötti - törökökkel vívott -Görög Függetlenségi háború megnyeréséhez...
A mai Hydra nagyon festői kisváros, a kikötője viszont nagyon kicsi, nem hiszem, hogy a nyári szezonban lehet szabad kikötőhelyet találni. Az meredek hegyoldalba épült kőházak egyediségét a szépen kidolgozott ajtók biztosítják. Nem láttunk két egyformát. Az idő gyorsan telt, a rövid és felületes városnézést követően a kikötőbe verődve vártuk Tibor érkezését. Pontos volt, mint mindig. Beszáltunk és folytattuk utunk Porosba.
Rövid időn belül meg is érkeztünk. A kikötő nagyon zsúfolt volt, de végül találtunk egy helyet. A part mellett lévő vendéglő tulajdonosa és egy pincér segített a kikötésben. Mire megvoltunk, megjelent a parti őrség egy tagja és elküldött minket, mondván, hogy erős szél várható az éjszaka folyamán és a partszakasz nem biztonságos. Az étterem tulajdonosa erre felajánlotta, hogy egy ismerőse halászhajója mellé kössünk. Ezzel szerzett egy kilencfős vendégsereget, de ez minden számító magatartás mellett is nagyon kedves gesztus volt. A halászhajó elég messze volt, kb. 600 métert kellett gyalogolnunk. Útban visszafelé más tulajok is megpróbáltak beinvitálni a saját vendéglőjükbe, de mi rendületlenül gyalogoltunk tovább, hiszen Tibor megigérte, visszamegyünk. Eszméletlen, itt kb. 200 méter lehet megtenni annélkül, hogy be ne tuszkolnának egy étterembe :).
Elértük végre a célpontunkat. Úgy fogadtak, minta valami régi ismerőseik lennénk.
Kiderült, hogy az étteremnek saját halászhajója van és így maga szerzi be a friss alapanyagot. Adta magát, hogy mindenki tengeri ételt válasszon. A halpulthoz invitáltak és mindenki kiválaszthatta, hogy mit szeretne. Ott helyben lemérték és nekiláttak az elkészítéséhez. Nem semmi. Én egy "elfelejtettem a nevét" hal felét kaptam, mert feleztünk Tamással. Nagyon finom volt. Mindenki hallatlanul elégedett volt a saját ételével.
A házigazda és az alkalmazottak nagyot alakítottak a mediterrán vendéglátás terén. Sokszor színpadias, de őszintének látszó gesztusokkal fejezték ki örömüket, hogy hozzájuk tértünk be. A tulajdonos - maga is hajós ember lévén - odaült mellénk és érdeklődött az utunk felől.
A folyamatos mosolygása kissé elkomorult, amikor elmondtuk, hogy Krk-szigetről indultunk és oda is tartunk. Erre mindenki harsány nevetésbe kezdett, ebből láthatta, hogy mi bizony nem vicceltünk.
Nagy pillanat volt.
Ezt követően még vendégszeretőbb lett, ha lehetett ezt egyáltalán fokozni. Ez valami olyan dolog, amitől hallomás alapján tömény rosszullét környékezne, de átélve eszembe nem jutna kétségbe vonni a nyilvánvaló üzleti érdeken túli őszinte kedvességet.
A vacsora elfogyasztását követően továbbáltunk. Egy sör a Skipper"s Caféban aztán mentem vissza a hajóra aludni. Eseménydús nap volt, lesz mit kipihenni.







Marcell naplója

A reggel nagyon szép volt Borinvázióban (aka Monemvasia). Hamar kiderült, hogy a helyiek a gyors meggazdagodásra hajtanak, mert a zuhanyért szerettek volna 30 eurót kérni, amit gyorsan lealkudtunk 25re, majd elmentünk.
Így Laza vételezett pékárut a boltban, és készen is voltunk az indulásra. De előtte Tibor megkérte a vicces fiúkat, hogy szedjék össze a póthorgonyt. A feladatot remekül teljesítettük, vagyis nem dobtuk be a könnyű 35kg-os horgonyt a vízbe a bociból, pedig jó esély volt rá.
Elindultunk ÉK-i irányba, hogy pár óra alatt elérjük Hidra városkáját, aminek az a jellegzetessége, hogy nem szeretik azokat a közlekedési eszközöket, amik gurulnak. Az út alatt mértünk délelőtt és délután Napot, valamint delelést. Ez utóbbit kétszer is, mert rossz időpontra lett prognosztizálva az akció.
Hidrában az volt a terv, hogy Tibor kirak minket, majd másfél óra múlva felvesz.
Aki késik, szerezzen menetrendszerinti hajót Porosba. Amint megálltunk, és kezdtünk kilépni, egy rendőrnő (inkább lány) egyből ott termett, és zavart volna el, a vicces fiúk pedig egyből rákezdtek a híres "Óóó egy rendőrnő az álmom, régóta ő a vágyam" nótára. Szerencsére ebből semmit nem értett, csak tetszett neki a dallam, így egy mosollyal nyugtázta, hogy a hajó megy tovább majd leült a többi szolgálatban lévő társa mellé a kávézóba.
Hdra maga, nagyon kellemes kis városka, ide járnak a valakik Athénból, ennek megfelelően igen drága. Viszont igen hangulatos is. Beszereztünk néhány elengedhetetlen kelléket, ettünk fagyit, és egy sör, meg kapucni társaságában (no meg a rendőrnők közelében) vártuk, nehogy lekéssük a beígért menetrendszerinti Odysseus csatlakozást.
Ezek után már csak Poros volt hátra. Elég erős szél fújt a csatornában, és kevés szabad hely volt már csak, így egy olyan helyen sikerült kikötnünk, ahol egyből ott termett a közeli étterem tulajdonosa, mondván, jó helyen vagyunk, és menjünk hozzá vacsira, majd egy perc múlva megjelent egy rendőrnő (dal indult egyből), és elzavart minket. Szerencsére az étterem tulajdonosa megengedte, hogy rákössünk a halászhajójára, és szívesen látott minket vacsira csak úgy mellékesen. Szóval rákötöttünk a halszagú hajóra, viszont buktuk az áramot, és a vizet. A vacsora nagyon kellemes volt, megérte oda menni, nem mellékesen megnézhettük azt is, hogy a rendőr hogy próbálja elzavarni a megajachtokat, nem túl sikeresen, mert kb 2 óra volt, mire megmozdultak.
Vacsi után nem ittunk koktélokat, és nem feküdtünk le későn...

Május 27 Átkelünk a Korinthoszi-csatornán, majd bemenekülünk 2-szer Kiaotoba
A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!







Marcell naplója

A szokásos időben felcsendülő vidám tengerész dalokra ébredtünk, majd gyorsan elmentünk kávézni. Tibor csatlakozott volna, ha nem érkezik meg időközben az üzemanyag, így togo formában kapta a kávéját.
Elindultunk a Korinthoszi-csatorna felé.
A csatorna természetesen egyirányú forgalmat bír csak el, így egy kicsit várnunk kellett, míg a szembejövők ki nem bukkannak. Addig fizettünk, és barátkoztunk a Gilda nevű hajó tulajdonosval, aki történetesen egy nő volt, tanulósorban volt a barátja. Összesen ketten voltak a negyven pár lábas hajón. Uticéljuk Kiato, és igen meglepődtek, amikor mondtuk, hogy Mi Lefkasba tartunk, mert az időjárás-előrejelzésük azt jelezte, hogy az öbölben 5-6-os szél lesz, ami szép nagy hullámzást tud kelteni szemből.
Átkeltünk a csatornán, közben azon gondolkodtunk, hogy vajon a keddenkénti takarítás és karbantastás mit jelenthet itt, mert nem nagyon volt nyoma.
A csatornából kiérve beindult a szél, persze a kellemetlen irányból, és nem nagyon akart csendesedni.
Újraterveztünk, mert bukdácsolt a hajó, majd kis idő múlva, megint újraterveztünk, mert kicsit csendesedett.
A szél sem jött már totál szemből, így húztunk egy grószt, hogy segítsen. Persze 15 perc múlva már méteresnél is nagyobb hullámok voltak, és kezdődött a móka.
Újraterveztünk, visszafordultunk, és mentünk gyorsan Kiatoban, ahol már a Gilda ott volt, és körözött, hogy kikössön. Bemutattunk egy gyors partfalra állást, majd segítettünk a Gildának is, mert elég kevesen voltak.
Később beszélgettünk, és megtudtuk, hogy hol kell megszerezni a megfelelő időjárás-előrejelzést (meteo.gr). Az egyetlen probléma vele, hogy csak görögül van, így nem könnyű kiigazodni rajta.
Újratervezés, előreláthatóan éjfélre csendesedik a szél (most 5-6-os), és indulunk. Az éjjel tovább fog csendesedni, de az estére megint be fog erősödni, így még nem tudjuk, mi lesz Lefkoson. Valószínűleg a korfui bónusznapot buktuk.
Most várunk, és várunk, és meglátjuk, mi lesz.
Nekilódultunk hazai idő szerint 21:30kor, éééésssss, kb 20 perc csapkodás és hánykolódás után visszafordultunk, mert a szél már alább hagyott, de a hullámzás még nem volt erről hajlandó tudomást venni.
Újratervezés, hajnali 4-kor indulunk, Gyuri+Laza fog elstartolni, de Tibor indítja a motort lábujjhegyen...

Május 28 Hajnalban indultunk Kiatóból, étkeltünka Patras Bridge alatt, majd estére Levkasba értünk
A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!



Marcell naplója

Hajnalban Tibor, ígéretének megfelelően, lábujjhegyen indította a motort, és a vidám fiúk kétharmada megkezdte az őrségét.
Én gondosan beállítottam az órát fél6ra, hogy legyen időm kávézni az őrség előtt. Már majdnem kiléptem a kabinból, amikor Szabolcs kérdően nézett rám, hogy tényleg Mi leszünk őrségben?
Röviden igent mondtam, majd kiléptem a kabinból, és feltettem a vizet forrni, majd rögtön belém hasított a felismerés, hogy bizony nem Mi leszünk őrségben Gyuriék után. Szabolcsot tájékoztattam, majd kimentem látogatóba a cockpitbe.
Kivártam az őrségváltást, és elmentem lefeküdni. Ezúttal szerencsére nem ittam meg a kávét, mint a tegnap esti indulásnál.
Másodszor f9kor ébredtem, és reggeli után átvettük a szolgálatot.
Az idő kellemesen beborult, és le is hűlt, még a hajnalihoz képest is hidegebb volt. Utunk ezen szakaszán egy érdekesség adódott, az pedig a Rion-Antirion híd (ez aROC tanfolyamon a Patras Bridge-ként szerepel) alatt való átkelés.
Bejelentkeztünk a pilotkönyv szerint megadott 5 mérföldes távolságból, és azt az instrukciót kaptuk, hogy 3 pillér balról, egy pedig jobbról legyen. A hídtól 1 mérföldre ismét jelentkezzünk.
Időközben beerősödött a szél, és keletire fordult.
Húztunk egy génuát, és így 8-9 csomós sebességgel folytattuk az utat. Átmentünk a híd alatt, parancsra megforgattam a hajót, hogy Tibor készíthessen egy fotót a GPS képernyőjével a hídról, és mentünk tovább nyugat felé.
A szél beerősödött, néhol 30-32 csomós is volt, így az utazási sebességünk is 10 csomó felett volt 11,1csomós maximummal.
Megtettük az ezer mérföldes víz- (és képzési gyakorlatminimum)-választó távot.
Jelenleg várjuk, hogy melyik előrejelzésnek lesz igaza, mert a meteo.gr 7-es keleti szelet ígér Lefkasra, a windguru pedig északi 2-3ast. Mi bízunk a windguruban :)
Érdekes időjárási helyzet alakult ki. Alig volt szél, leesett a légnyomás, mégse jött se eső, se vihar, csak úgy nézett ki, mintha valami nagy armageddon lett volna készülőben.
Belementünk legalább háromszor olyan légtömegbe, ahol kifejezetten meleg szél fújt pár percig, majd hideg. Ez tovább erősítette bennünk az érzést, hogy valami készülődik.
Végül nem lett semmi, de nem bántuk, így volt egy egyszerű mooringos kikötésünk, a második egész utunk során.
Az estebédet még a hajón fogyasztottuk el, ami most tészta volt, és a Balázs által elkészített szósz hozzá. Elég jól sikerült, mindenkinek nagyon ízlett.
A kikötés után beültünk beszélgetni, és némi előételt enni, ami finom volt, de egy kicsit túlárazott, ugyanis Porosban a halvacsoráért nem fizettünk ennyit, mint itt három tálca előételért, pedig ott halat ettünk...
Lefkas egyébként egy nem szép, nem tiszta, és egyes részein igen büdös kis város, nem is értem, hogy lehet, hogy ide építettek egy igen komoly marinát.
Este még elmentünk sétálni, és persze végül egy hajón kötöttünk ki, ami egy kis bárrá volt alakítva, igen hangulatosan.

május 29 Levkas-Paxoi vitorlázás
A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Szabolcs naplója

Ma egy rövid szakasz állt mindössze előttünk. Kora délután megálltunk Paxoi kikötőjébe, ahol megvacsoráztunk, majd egy rövid felfedező sétát tettünk. A városka kifejezetten hangulatos volt. A kikötőben találtunk egy amerikai hajót, és ahogy megálltunk mellette, odajött hozzánk a kapitánya. Kiderült, hogy valóban az Egyesült Államokból jönnek, átszelve az Atlanti-óceánt. A további útitervükról érdeklődve a kb. 60 év körüli kaptány azt mondta: Talán Kréta, aztán majd meglátjuk... A hajójuk kb. 11 méteres, a miénk méretének mindössze 2/3-a. Szép kis teljesítmény.



Marcell naplója

Ma az volt a terv, hogy egy gyors fél 9-es indulással megtankolunk, majd elcsípjük a 9 órás hídnyitást. Előtte Tibor olajat cserél, amint kinyit a bolt, hogy vegyen olajszűrőt. A bolt kinyitott, de szűrő nem volt, így az indulásból fél 10 lett. Addig urak módjára megreggelizett a Szkipper tanács.
Sajnos nem használtuk ki az alkalmat, hogy a hajót lemossuk, így (ekkor még csak) a rászáradt sóban ücsörögtünk.
Ahogy tartottunk Paxos felé ,beerősüdött a szél, és végre volt lehetőségünk vitorlázni.
A feladat az volt, hogy tartsunk a lehető legélesebben a sziget felé. Ezt úgy lehetett a legjobban megoldani, hogy egy kicsit ejtünk, majd amikor a hajó felgyorsul, akkor élesedünk, és ezt játszuk folyamatosan.
Nem volt könnyű, Tibor folyamatosan mondta, hogy nem mész elég élesen, vagy túl élesen mész.
Végül csak belejöttünk, és 3 takkváltással megoldottuk az útvonalat, és bementünk Paxos szigete Gaios városkába.
Ez egy igen hangulatos görög kis városka. A vacsit Teonál kaptuk, igen brutálisan drágán. Kétszer olyan drága hely volt, mint a legolcsóbb Porosban.
Viszont finom volt, bár a bárányt egy kicsit kiszárították. Az előétel zseniális volt, a vegyes tál úgyszintén, szóval azért kaptunk is valamit azért a sok pénzért, nem úgy, mint Lefkasban.
Vacsi után egészségügyi sétát tettünk, megpróbáltunk ráérezni a hely hangulatára, majd zárásként beültünk egy kellemes bárba, ahol kaptunk az igen szívályes görög vendégszeretetből. A pultos srác adott zenét, pipát, szivart, szóval mindent megtett, hogy igen jól érezzük magunkat.
Kicsit későn indultunk vissza a hajóra, de még nem aludt mindenki. Viszont nem tudtuk, ki nyeri meg a másnap hajnal 5-ös indulást. Az A őrség volt a szerencsés, és ez a hír nem volt olyan jó Balázsnak, aki velünk tartott erre a bártúrára.
Puff, bedőltem az ágyba, és elaludtam igen hamar.

Május 30. Paxoi - Korfu - Dubrovnik felé hajózva
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Szabolcs naplója

Reggel elindultunk Paxoiból. Útközben megálltunk Korfun egy rövid időre.
Tovább folytattuk az utunk. Tálálkoztunk egy Rebeka nevű magyar hajóval, amelyen egy korábbi tanfolyamtársam, Hont Laci is utazott. Számítottunk erre a találkozásra, de biztosak nem lehettünk benne. A két hajó kb. 30 méterre egymástól lelassított majd rövid beszélgetés és kölcsönös jókiváságok után folytatta útját.
Nekünk most kezdődött a gyakorlat legrázósabb része. A hajónkat minden modern technika nélkül kellett Dubrovnikra vezetnünk. Közben az időjárás is kezdett igazán begorombulni...
A beszámoló innen biztos, hogy nagyon visszafogott lesz, egyrészt mert nagyon sok a dolog a hajón, másrészt a három méteres hullámok miatt nem igazán optimálisak a körülmények az íráshoz..




Marcell naplója

Motor lábujjhegyen indul 5kor, és 4 óra múlva már hipp-hopp Korfu város mellett állunk az igen mocskos, és kiábrándítóan elhanyagolt kikötőben.
Kaptunk 2 órát, hogy megnézzük ezt a "csodás" óvárost.
Mit mondjak, óriási csalódás volt a legtöbbünknek. Eljöttünk Paxosról, hogy ezt a mocskot, és elhanyagoltságot megnézzük.
Köszönöm, Én inkább Paxoson maradtam volna.
Start 11kor, és felkészülés, megbeszélés az éles csillagászati navigációra.
Még mielőtt elhaladtunk volna Korfu északkeleti sarka mellett, összefutottunk Rebeka vitorláshajóval, akik szerettek volna velünk találkozni, és ezen szándékukat még Korfuba menetelünk előtt jelezték rádión. Szóval gyors örömködés, infocsere, és mindenki megy a maga útján.
A szimuláció elkezdődött, kaptunk rottát, és némi infot a helyi áramlatokról, amivel számolni kell.
RGyuri szerkeszt, rajzol, és megvan az irányunk, amit Tibor jóváhagy.
Az ég elég felhős, nem tudjuk, mit, és mikor fogunk tudni mérni, így nem ér annyira váratlanul, amikor Tibor szól, hogy ha egy kis árnyék látszik, így lehet mérni.
Mindenki mér, majd számol, és ez így megy napnyugtáig.
A Nap után megy le a Vénusz, amit még sikerül megmérnünk, de ezek után már csak a tájolóra kormányozunk, elméletileg már csak ezt az irányt kell tartanunk, nem lesz több fordulónk (mert hogy volt három, ebből egyet elrontottunk, de javítottunk).
A tenger hullámos, 2,5-3m-es hegyek jönnek felénk, csavarják a hajót jobbról, balról, igen nehéz kézzel kormányozni. Nekünk még mázlink is van, mert a sötétben látszik egy utasszállító fénye még egy ideig, így lehet arra tartani, mert az is Dubrovnikba megy.

Május 31 Viharos tengeren hajózva elérjük Dubrovnikot
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!
Lehuzzuk a sárga (karantén) lobogót és csak a horvát marad fenn
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Szabolcs naplója

Nagy hullámok, erős szél jellemzi az egész napot, de rendíthetetlenül haladunk.
Délután megérkeztünk Dubrovnikba, majd folytattuk utunk Punat felé. Még 220 mérföld és megérkezünk. Ez idő nem túl kedvező, erős szél fúj és ennek megfelelően nagyok a hullámok. Estére eső várható. Szuper, mindenki "nagyon várja"...




Marcell naplója

Haldjunk az időben össze-vissza, ha már a térben is ezt tettük.
Szóval 13órakor befejeztük a szimulációt. Dubrovnik előttünk van, és a rottáról csak 1,9tmf-re tértünk le maximum, de valahogy mindig sikerült visszakorrigálni.
Ez az egész úgy kezdődött, hogy eredetileg a térképen megrajzolt rottát kellett volna követni az autopilottal, de volt némi vita, hogy az autopilot mit mutat, így Tibor végül azt mondta, hogy akkor kézzel kormányozzunk, és a kompasszt nézzük.
Az időjárás nagyon kegyes volt hozzánk, hogy csak 2-3,5m-es hullámokat küldött felénk, mert lehetett volna rosszabb is (eshetett volna), igaz, az előrejelzés szerint csak fél méteres hullámoknak kellett volna lenni, és a szélnek se kellett volna beerősödnie helyenként 28csomósra.
Ha azt nézzük, hogy jól mértünk, és igen jól kormányoztunk a körülmények figyelembe vétele nélkül is, akkor örülök.
Ha azt nézem, hogy mindez lehetett volna nyugodt, kellemes vizeken, akkor annyira nem örülök.
Az éjjel szellőzőre volt nyitva a kabinunk tetőablaka. Hajnali 3 körül arra ébredtem, hogy az arcom csupa sós víz, és a kabin egy része is. Persze az ágynemű, a cipők, a törülköző, meg nagyjából minden ruha ami a fogason lógott.
Na ezek után kezdődött az őrségünk 4kor.
Őrségváltáskor gyorsan húzatott Tibor egy reffelt grószt, hogy stabilizálja a hajót, és hogy gyorsítson rajta. Az első fél órában kormányoztam Én, és innen a lehetőséget át is adtam Szabolcsnak, aki még élvezte is ezt a helyzetet.
Szem a tájolón, kormány a kézben, sok víz a nyakban. Volt olyan, hogy a bimini tetejére, de belülre is fröccsent víz, pedig az elég nehezen elérhető.
5kor lementem, hogy vezessem a hajónaplót, ám ekkor Szabolcs egy gyors kormánymozdulattal felugratott egy nagyobb hullám hátára, aminek az lett a következménye, hogy az ülésről egy tizedmásodperc alatt a lépcsőn találtam magam. Farral tompítottam, majd fél percig gondolkodtam, mekkora a baj, de csak apró zúzódás lett belőle. Laza, aki a szalonban aludt, rögvest felettem termett és nyújtott kezet, míg kintről Szabolcs érdeklődött hogylétem felől.
A hajnal nagyon szép volt, a keleti égbolt alsó sávján volt egy nagyobb felhőréteg, majd egy kis réteg tiszta égbolt, majd még egy réteg felhő. Sajnos a fényképezésre esélyem se volt, egy kézzel folyamatosan kapaszkodtam, és a másikkal is.
A szolgálat után egy kis időt a szalonban aludtam (próbáltam), majd befeküdtem a félig nyirkos-vizes ágyba, és megpróbáltam felvenni egy stabil oldalfekvést, a vízmentes oldalán a paplannak, és az ágynak. A sapkát a szemere húztam, és talán egy órát pihentem, amikor a gyomrom ébresztett fel.
Gyors reggeli után (Balázs összedobott két tál csipegetni valót) már alkalmasak voltak a körülmények, hogy mérjünk. Mértünk 9kor, 10kor, 11kor, és az eredményeket felrajzolva a térképre, nekem az jött ki, hogy cca.1,4tmf keletre volt a különbség a valódnak vélt pozíciónkhoz képest.
Dubrovnik itt van előttünk, és Tibor megdicsért minket, hogy milyen ügyesek vagyunk.
Volt szívás egész éjjel ezért a dicséretért, de csak kiérdemeltük.

Június 1. Visszaérkezünk Punatba
A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre!

A nagy kép megtekintéséhez
kattints a képre!

Szabolcs naplója

Miénk a hajnali őrség. Az eső esik, a szél fúj. Az autopilot folyamatosan elveszti az útirányt és ezért vészkormányzással kell az irányt korrigálni. A hajónk hol felkúszik egy hullámra, hogy lesiklik róla. Együttérzően gondolunk az orrkabin lakóira. Véget ér az őrség és megyünk "aludni".
A reggeli őrség kibírhatatlanul unalmas volt. Minden szürkeségbe burkolózott. Igazi hamisítatlan november-hangulat van.
Amint véget ért az őrség, Tibor kiosztotta a gyakorló vizsgafeladatokat és felszólított mindenkit, hogy a hiányzó számításokat adja be. Még egy feladatom hiányzik, úgyhogy ezt pótolom.
A nap kibújt a felhők mögül, ezért mindenki végez egy ellenőrző méréssorozatot. Nekem nem sikerült túl jól. Rosszul sem, csak úgy tűnik, hogy nem fejlődtem a kezdetek óta. Ez rossz érzéssel tölt el, mert az időközi mérések nagyon pontosan sikerültek, és bosszantó, amikor az utolsó mérés nem ezt igazolja...
Mindegy, még gyakorolhatok bőven az elkövetkező évek során.




Marcell naplója

Hubrovnik után erősen belassultak az események.
Egyrészt közrejátszott ebben az a nyomott hangulat, amit az időjárás okozott, másrészt, mentünk visszafelé, és lassan, de biztosan véget érni látszott a kaland, amit menet közben sokszor szidtunk, de a nyugodt, unalmas, csendes, esős vízen Punat felé haladva vissza-visszasírtunk egy-két "Hol vannak már a 3-4m-es hullámok?" kérdésekkel.
Persze előtte még volt azért szívás is. A hajnali 2-4-es időszakot megnyertük Szabolccsal, mert nekünk jutott a sorshúzásnál az egyik rövidebb fogpiszkáló.
Szóval átvettük az őrséget, elkezdtük a saját szánk ízére hangolni a radart, és örültünk, hogy autopilot visz minket. Korcula volt balról, szépen fogta a nagyobb hullámokat, és a szél egy részét. Éppen valami nagyon fontos dologról értekeztünk, amikor sípolás ütötte meg a fülünket, és a hajó rögvest fordult a szél felé. Azonnal ugrás a kormányhoz, és kezembe vettem a dolgokat.
Persze erre a turmixra Tibor rögtön jött is fel, és nem hiszem, hogy sokan aludtak volna a manőver miatt.
Ezt még megismételte drága autopilot barátunk kétszer is. Valahogy elszállt a bizodalmam, folyton ott álltam a kormány mögött, és vártam, mikor kell megint megfogni a hajót. Az egész csak azért volt vicces, mert elég közel voltunk Hvar szigetéhez, és egy szerencsétlen fordulás nagy gondot okozhatott volna.
Az őrséget is még úgy adtuk át, hogy a kormány éles megfigyelés alatt volt sokáig, de utána már nem okozott gondot. Ezzel a pár finom éjszakai manőverrel végleg kiérdemelte a C őrség a hajó billegetője, és időjárási- és egyéb helyzetek okozója címet.
Ahogy közeledett az őrségváltás, úgy erősödött be a szél, és lett nagyobb a hullámzás. Vésztervünk is volt ha gáz lenne, belopakodunk Solta mögé, bár ezzel veszítettünk volna időt, de mindenképpen nyugodtabb lett volna az út.
Átadtuk az őrséget, és még maradtam egy kicsit, hogy a Vidám Fiúk teljes létszámmal legyenek.
Végre sikerült odaadnom Gyurinak a seaband karkötőt, és ezek után valahogy lenyugodott Gyuri, a tenger, és az időjárás is. Meg is jegyeztem később, hogy a tenger ezek szerint Gyuri háborgó gyomrának a leképezése.
Szóval annyira kisimult az idő, hogy maradtunk az eredeti terv szerint, és Hvart elhagyva (igaz két útirány módosítással) egyenesen mentünk Biograd felé.
Reggel viszonylag korán ébredtem, csodák csodájára volt még tojásunk, úgyhogy csináltam rántottát, amit öten el is fogyasztottunk.
A nap lassan múlt, ez köszönhető volt a nyomott időjárásnak.
Megkaptuk a próba-vizsgalapokat is, amire egy óránk volt. Ezt szépen megcsináltuk, néhány apróbb hibával.
Már Biograd után jártunk, amikor a Nap kegyeskedett megmutatni magát, és Tibor rögtön megragadta az alkalmat, hogy megnézzük, ki mennyit fejlődött mérésileg.
Részemről sikerült 0,5-re letornázni a személyes hibát (aka p.a.c.e. personal almost constant error).
Ahogy ment le a Nap, lett egyre derültebb az égbolt. A Vidám Fiúk voltak a cockpitben, ebből hivatalosan a D-sek voltak őrségben. Tibor feljött hozzánk beszélgetni, majd szépen majd mindenki felszivárgott a csípős idő ellenére.
Rab északi csücske elhagyása után beléptünk az utolsó órába. Ezt megünnepeltük pár pohár borral/fröccsel/whiskey-vel, ki-ki kedve és hangulata szerint. Előkerültek a hülyébbnél hülyébb sztorik is, volt nagy röhögés.
Sötétben kötöttünk ki, majdnem csont nélkül, bár volt egy-két vicces szituáció.
A kikötés örömére még egy-két sör eltűnt, de hamar lecsendesedtünk. Biztosan nehéz volt mindenkinek elaludnia motorzúgás nélkül...
Reggel várt még ránk egy közös reggeli, és egy kis megbeszélés a vizsgával kapcsolatban, majd mindenki ment haza, hogy kipihenje magát...

 

Iroda (a térképen): Bp. XI. Barázda u. 18.
GPS: Lat=47.457838°N Lon=19.042611°E


levél: 1116 Budapest Barázda u. 18.

+36 70 6248600

+36 1 4810348


<
A Jachtakadémia számokban:
havonta frissülő adatok

Alapítva: 1992.

Tengeri
tanfolyamok:
390

Rádiós
tanfolyamok:
239

Hallgatók:
4401
Utolsó neve: Szabó Péter

Túrák:
427

Mérföldek:
(Vass Tibor)

215 312tmf, ami 9,97 Föld kerület

Következő tanfolyamok:

  • 390. dec.13.kikötői manőverek elmélete
  • 391. nov.30.Coastal Skipper
  • 392. nov. 30.Offshore Skipper
  • 393. dec.10. trópusi charter
  • 394. jan.11. túléléstechnika elm.+ uszodai gyakorlat
  • 395. jan.10.Coastal Skipper
  • 396. jan.10.Offshore Skipper
  • 397. jan.15. csil.nav. a Planetáriumban
  • 398. febr.18. tengeri radar
  • 399. febr.21.havaria elmélet



Tengeri

tanfolyamok


Tengeri rádiózás

GMDSS/SRC

GMDSS/LRC

Rádiós tanfolyamok kezdete
2018. őszi szemeszter
No 236. 08.31.
No 237. 09.21.
No 238. 10.12.
No 239. 11.02.

2019. téli szemeszter
No 240. 12.21.
No 241. 01.11.
No 242. 02.01.
2019. tavaszi szemeszter
No 243. 02.22.
No 244. 03.15.
No 245. 04.05.
No 246. 04.26.
No 247. 05.17.
Magyarázat
Az időpontok a hétköznapi csoport távoktatásos tanfolyamának kezdetét jelentik.

Rádiós tanfolyamok részletei

Megjegyzés:
A szürke színű képzéseinkre már nem lehet jelentkezni.

Tengeri jogsi

2018-19.


Távoktatásos tanfolyamok

Coastal Skipper tanfolyam
(12 mérföldes vizsga)

  • 383. szept.28. (28 nap)
  • 391. nov.30. (14 nap)
  • 395. jan.10. (14 nap)
  • 401. márc.14. (10 nap)
  • 407. jún.07. (14 nap)
Zárójelben a modulok közötti idő.
ami a tanfolyam intenzitására utal.

Offshore Skipper tanfolyam
(200 mérföldes vizsga)

  • 384. szept.28. (28 nap)
  • 392. nov.30. (21 nap)
  • 396. jan.10. (21 nap)
  • 402. márc.14. (10 nap)
  • 408. jún.07. (10 nap)
Zárójelben a modulok közötti idő.
ami a tanfolyam intenzitására utal.

Hétvégi tanfolyamok

  • 387/H nov.18.Coastal Skipper
  • 388/H nov.25. Offshore Skipper
Hajózási tanfolyamok

Órarendek 2018-19.



Tengeri gyakorlat

Szkipper Tréning

  • No 423. 18.szept.6.
  • No 424. 18.szept.17.
  • No 433. 19.ápr.01.
  • No 434. 19.ápr. 24.
  • No 436. 19.máj.16.
  • No 437. 19.jún.11.
  • No 443. 19.szept.15.

Kapitány Tréning

  • No 438. 19.jún. 27.
  • No 439. 19.júl.18.
  • No 442. 19.aug.29.

Havária (Spec. VIP) Tréning

No 426. 18. okt. 26.
No 430. 19. márc.10.

VIP Manőver Tréning

  • No 424. 18. okt. 1.
  • No 425. 18. nov 25.
  • No 431. 19. márc.18.
  • No 432. 19. márc.25.
  • No 435. 19. máj.6.
  • No 446. 19. nov.4.
  • No 447. 19. nov.9.
Hajózási gyakorlatok

Trópusi túrák

  • Phuket-Langkawi
    No 427. 18.11. 1.
  • British Virgin Island
    No 428. 19.01.19.
    No 429. 19.01.28.
  • Tahiti
    No 444. 19.9.26.
    No 445. 19.10.8.


Speciális tengeri tanfolyamok

Csillagászati mérések a Balatonnál

  • 386. 18.okt. 10.
    esőnap: 18. október 12.

Csillagászati navigáció a Planetáriumban

  • 397. 19. jan.15.

Kikötői manőverek elmélete

  • 390. dec.13.
  • 404. ápr. 14.

Horgonyzás a tengeren

  • 405. máj.13.

Biztonság a tengeren

  • Túléléstechnika elmélet és uszodai gyakorlat
    394. jan.11.

  • Havária elmélet
    399. febr.21.

Adriai meteorológia tanfolyam

  • 403. ápr.16.
  • 406. jún.03.

Tablettel a tengeren

  • 400. febr.28.

Tengeri radar

  • 398. febr.18.

Charter tanfolyam

  • Trópusi Charter:
    393. dec.10.
  • Európai Charter:
    410. máj.15.

Hajózási tanfolyamok


Megjegyzés:
A szürke színű képzéseinkre már nem lehet jelentkezni.



Jachtakadémia az RTL Klub műsorában


Ilyen a Skipper tréning <


Tengeri túléléstechnikai tanfolyam
Wild Joe Sailing Team
-->
RÓLUNK TENGERI TANFOLYAMOK TRÉNINGEK HAJÓNAPLÓ Tengeri Tudástár LETÖLTÉSEK JAK VIDEÓK látogató
2013. február 11.-től