Az Online Hajónapló lényege, hogy közvetlenül a hajóról kerülnek fel a képek, szövegek, adatok a weboldalra. Hozzávalók: mobil internetelérés, számítógép, digitális kamera.

Októberi szkipper tréning 2005-ben

2005.10.07. - 2005.10.14.

208. út
	Legalább 500 mérföldet kell hajóznunk, de ennél sokkla fontosabb, hogy rendszerezett hajózási gyakorlati képzést kapnak majd a kadétok ez id? alatt.

Üzenet a hajónak

Részletes napló

Péntek - érkezés Portorozba

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre! Nagy Z, a továbbiakban Z naplója: Halihó mindenkit köszöntünk immáron már a 208. túrán. Kilencen négy kocsival támadtunk a szárazföld felöl. Nyolc óra tömény vigalom a Zafirában és máris itt a tenger. De ne vágjunk a dolgok elibe, tehát Peti és Peti, Robi és jómagam Z. korán keltünk, hogy találkozzunk egymással, hogy közösen nekivágjunk talán életünk egyik legmeghatározóbb vállalkozásának. Nem tudtuk talán páran közülünk még most sem sejtik, hogy az elkövetkezend? napokban egy új világba fogunk belépni. Robi kicsit szunyókált az úton, talán közben arról ábrándozva, hogy megússza majd a mosogatást. Peti és Peti az els? sorban folyamatosan szóval tartotta egymást. Én a hátsó sorból követtem az eseményeket. Néhány óra utazás után arra lettünk figyelmesek, hogy az autópályán a megengedett sebesség felett néhány km/h val elsuhanva egy benzinkút mellet igencsak lobognak a helyi zászlók. Hirtelen mindenki felkapta a fejét és rögtön az el?ttünk álló napokra gondolt „ bárcsak egész héten ilyen jó szelünk lenne” kiáltottuk fel egyszerre. Pár perc és némi megtett kilométer után amikor a szélvéd?n elkezdtek a vízcseppek felfelé kúszni már nem voltunk ilyen boldogok. Megérkeztünk Portorozba talán tíz perc eltéréssel a többiek után. Egymás köszöntése után gyorsan elkezdtük a berakodást annak reményében, hogy egy órán belül indul a túra. Domit már az elején mindenki „gy?lölte” hisz közölte, hogy ? megtoldja a túráját még néhány nappal a családi hajón. Jött a lehangoló szomorú bejelentése a kapitánynak. „ csak holnap reggel 6.-.kor tudunk indulni” ez több okból nem volt igazán nyer?. Az egyik talán az, hogy amikor megérkeztünk már mindenkiben benne volt a mehetnék és alig várjuk már, hogy egy – egy kötél a kezünk alatt feszüljön meg. A másik, hogy a hajónknak némi korrekcióra volt szüksége, ugyanis az el?z? túra alatt kilyukadt a kipuffogó rendszer, d enem érkezett meg a tartalék alkatrész, amit a kapitány rendelt. Es ezért ezerrel szivárgott a füst be a Domi és Tibi kabinjába. Szerencsére Tibi aki nagy ezermester felajánlotta a segítségét és egyb?l nekiugrott, vagy azért mert nem akart egyb?l füst mérgezést kapni vagy talán mert neki is mehetnéke volt már, szóval villámgyorsan pár óra csavarhúzóval szaladgálok módszerrel megjavította a hibás kiöml? csövet. Szipor és János szerencsére olyan családból származnak akiket nem engednek el hazulról néhány doboz igazi házisütivel egyb?l vacsora után bedobták a dobozokat a közösbe. A kapitány az els? néhány órás el?adását vagy inkább rémisztgetését ami igen tanulságos volt nem engedte még pisilés miatt sem félbeszakítani. Viszont számos hasznos tanácsot kaptunk a hajó víz/lefolyó és villanyszerelésével kapcsolatban, ami a következ? önálló túránkon jól jöhet. Jegyzetemet félálomban befejezem. Jó szelet Z. Holnapra maradt jegyzetek témái:

Október 9 - Viharos id?ben hajózunk

Mindenki halott, csak Sz. Péter tudtta id?ben felvenni szabályosa ment?mellényt! Viharban A vihargrósz reffeljünk? Ki látta kisvukkot? Már hamarosan vége Ajándékba kaptuk ezt a naplementét Ekkora halat ettünk! A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre! Soha ilyen hosszúnak nem t?nt egy nap mint a mai. Sajnos a legénység pár tagján úrrá lett a tengerészek rémálma Robi, Peti, Domi és jómagam Z nem tudtuk eldönteni, hogy mi vonz minket a tenger a padló vagy az ég, de folyamatosan közöttük lebegtünk fejünkben a totális káosszal gyomrunk teniszlabda méret?re zsugorodott össze másodpercek alatt. A legénység többi tagja h?siesen helyt állva hajózott a megadott cél felé cca.: 7-es szélben 3,5m-es hullámokban. Találkoztunk néhány tengerjáró óriás hajóval és nyugodtan megmondhatjuk, hogy ilyen hullámokban ?k sem tudnak bowlingozni a fedélzeten. Egy JADROLINJA katamarán aljáról a gyári számot le lehettet olvasni mikor elhaladtunk el?tte, mondhatni kézen állt a hullámokon. Néhány órával kés?bb amikor már Robi és Peti „megetették a halakat” és a hullámok is lecsendesültek már lassan közeledünk a célunk felé. Alig hogy kikötöttünk Mali Losinjba máris a helyi éttermesek ajánlataikkal bombáztak bennünket. A legjobbnak a négy kilós pár órája kifogott palamida elfogyasztása t?nt az ODYSSEJ étteremben. Aki itt jár feltétlen ugorjon be az egyetlen magyar jazz zenész éttermes nyelvvirtuózhoz. Az öreg legalább öt nyelven folyékonyan beszélt, természetesen magyarul is és folyamatosan az élet szépségeir?l ábrándozott és zenélt nekünk vacsora közben. Négy kilós palamida gyorsan elfogyott a nyolc éhes tengerész asztalán. Hogy miért nyolc? Mert a kapitányunk nem eszik halat!

Október 10 - Ma blistereztünk, búvárkodtunk, reffelve vitorláztunk, grilleztünk, éjszaka szlalomoztunk a szigetek között, éjjel 2-kor átmentünk a 20 méteres átjárón, majd lehorgonyoztunk

A csapat Mali Losinjban És a hajó Bliszterezünk Sz. Péter búvárkodik És a víz alatt szerel A leszerelt kötélvágó Reffelve hasítjuk a vizet 8,5 csomóval Éjszaka itt hajóztunk GPS és radar nélkül A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre! 2005. október 10. Hétf? És amikor már azt hittük, hogy a tegnapi napnál már rosszabb nem jöhet akkor bizony igen nagyot tévedtünk. Ez rögtön mindenkinek leeset amikor a Kornati szigetek között elkezdtük a radargyakorlatunkat. Nem tudom, hogy hányan láttak minket man?verezés közben, de biztos hogy aki látott az nem hitt a szemének ugyanis a kormánykerekek mögött nem volt kormányos! A kabinból a navigációs pultról történt az irányítás. Úgy közlekedtünk mint egy igazi szellemhajó. Hibátlanul és nagyon gyorsan navigáltunk az apró átjárók, zátonyok és szigetek között a radar segítségével. A kapitány ha lett volna kalapja most biztos megemelte volna el?ttünk. Mindig nagyon "szépen vezettük" a hajónkat. Majd kiérve a nyílt vízre megcéloztuk VIS szigetet. Volt itt minden de leginkább „motorlázás”. Domi ma ünnepli születésnapját ezért azt terveztük, hogy egy kötéllel áthúzzuk a hajó alatt, de sajnos ránk esteledett. Domi ezúttal megúszta, de így is "boldog szülinapot!". Miközben nyugodtan a kabinomban telefonálok azt látom, hogy megfordulunk a sziget el?tt. Mi történt? Több mint harminc órája nem voltunk szárazföldön és úgy látszik, hogy még néhány órát erre rá is dobunk. Várható érkezésünk Rogoznicára 23 óra körül. Míg odaértünk vidáman fogyasztottuk el a pezsg?t és Toffifee-t a, amit Domi barátn?je csomagolt, hogy szépen tudjuk ünnepelni a szülinapost. Rogoznicai jacht kiköt?be való behajózáskor nem jött segíteni nekünk a bakter a kikötésnél. Kapitány: Fél kett? körül érkeztünk a Lavdara-szigethez, amin kellemes meglepetésként végre m?ködött a fehér fénye Fél nyolckor beraktam a tengerészdalos CD-t, jelezve ezzel, hogy reggel van. Jó hangosan bömböltettem, hogy mindenki vidáman, tettre készen ébredjen. És most ezennel cáfolatot kell közölnöm: Nem igaz az a szóbeszéd, hogy a légióban voltam ?rmester és az sem, hogy különös szadizmus virágzott ki a lelkemb?l, amikor így ébresztem a csapatot. Ez csak a standart oktatási program része. Lágy barokkos zenét is berakhatnék, de az Odysseus nem egy szanatórium. Ezek a vérpezsdít? dallamok a reggeli torna és KV helyett vannak. Hogy pezsegjen a vér! Szóval mikor már mindenki felébredt, akkor már reffelték a hanger?t és el kezdtünk reggelizni. Ezt a mai konyhás, Szabolcs szolgálta fel. De azért M.Tibor sokat segített neki. Szabolccsal TEÁT Ittunk, de már tegnap reggel is gyanús volt az íze. Mikor kielemeztük, arra jutottunk, hogy valamilyen módon a cukor sós! Nem nagyon, de azért érz?dik, így ki is öntöttük a teánkat. A tegnapitól nem lett székrekedésem, hogy így enyhén fogalmazzak. Kisvártatva kiderült, hogy nem találjuk azt a 2 kg cukrot, amit a Metróban bevásároltak. Vagy a hajóban keveredett el, vagy már korábban. Így felmerült annak lehet?sége, hogy talán a nagy mennyiség? lekvárt kellene felhasználni a KV édesítésére. Egyenl?re függ?ben maradt a dolog, de ami késik, az nem múlik. Reggeli után átvettük a radar használatát. Elmagyaráztam a radar alapvet? kezel? szerveinek használatát, meg is mutogattam azokat. Aztán mindenki döbbenten nézte, a térképen megrajzolt kacskaringót, a rottát, amelyen végig kell hajóznunk és közben csak a radart lehet használni. A térképasztal mell?l kell a hajót irányítani majd. Felosztottam a radar szlalom pályát 8 szakaszra, minden ?rségnek 2 szakasz jutott, amit kisorsoltunk. Megyeriék kezdték. Láttam Jánoson, hogy azt gondolja: a Te hajód! Te tudod, hogyan fogjuk összetörni! De én bízok benne és Szilárdban, biztos vagyok benne, hogy szépen fognak kormányozni majd. Így is volt. Mindig az els? szakasz a legnehezebb, mert addig még el sem tudták képzelni, hogyan lehet csak a radart nézve, azok a sárga foltok alapján vezetni a hajót. Aztán beletanultak. Egyszer sem kellett beleavatkozni, minden rendben volt. A m?görög falunál jártunk, amikor egy vörösbegyhez hasonló kis énekes madár szállt le megpihenni a hajónkra. A tegnapi grillezésnél a hulló parázs ellen használt felmosórongyba kapaszkodott a kis cérnavékony karmaival, a 2 0csomós szélben egyensúlyozgatott, amely csak úgy borzolta tollait. A kis fekete gombszemeivel nézett minket, bizalmatlanul, óvatosan, vajon bántjuk-e vagy még pihenhet egy kicsit?.Mindenki nagyon megörült neki. Még messzi van innen Afrika, te szegény kismadár! Hogy fogsz oda eljutni, ha már most ilyen fáradt vagy? Fényképezgettük, örültünk neki,becézgettük, aztán pár perc múlva hirtelen, egyik pillanatról a másikra elt?nt. Az el?bb még ott kapaszkodott, most meg sehol sincs! Be esett a vízbe- mondta valaki. Elszállt volna? Vagy a szél fújta el? Kijutott a partra, vagy a hullámos tengerben végezte? Nem tudjuk, nem is fogjuk soha megtudni. Mindenki elszomorodott egy kicsit. Tizenegy után pár perccel Jánosra kiróttam egy 10 eurós tengerszennyezési bírságot, amit a közös kasszába kell befizetnie, mert bedobta az alma szárát a tengerbe. Mi most a Földközi-tenger medencéjében hajózunk, ami a MARPOL (Marine Pollution) egyezmény szerint egy speciális körzetnek min?sül. Itt semmit sem lehet a vízbe dobni, csak a friss halakat és maradványaikat. Gondolom, hogy az alma, amit evett nem halból volt! Szépen kacsáztunk a szigetek között. Mindenki eddig jól és f?leg szépen kormányzott, még egyszer sem kellett közbeavatkozni. Robi és Peti egysze ugyan égy érint? fogást akart venni a Rasip Veli nev? szigetr?l, de végül 20 méterre elmentek mellette. Így minden rendben volt.

Október 11 Hajózás vitorlázva, motorlázva, motorozva, motorlázva vitorlázva és motorlázva Rab felé

A nagy kép megtekintéséhez kattints a képre! 2005. október 11. Reggel 7 órakor az Odüsszeusz iskolahajó elhagyta a kiköt?t. A mai napot is csodás napsütés és kezdetben gyenge szél jellemzi. Aztán szerencsére beer?södött és vismét votárlázhattunk. A reggeli kávé után elkezd?dött a viccmesél? party. A Kapitány, B. Peti csak úgy sziporkáztak, mi meg fetrengtünk a röhögést?l. Persze közben nem tévesztve szem el?l a mai célt: Rab szigetén, Rab város. Délel?tt egy rövid id?re ismét megélénkült a szél, ezért a Murteri öbölben a 10-14 csomós szélben, teljes vitorlázattal 8-9 csomós sebességgel száguldottunk Délre elérte a h?mérséklet a 25-30 Celsius fokot, ezért rövidgatyára vetk?zve végeztük el a deviációs táblázat és görbe kiszámítását. A sikert koronázva negáltunk egyet sörözni és fagyizni Biogradban, ami tovább fokozta az érzést, hogy szép az élet.