MJA.hu főoldala

ahol megtanulhatsz önállóan hajózni a tengeren

Vass Tiborról
tengeri vitorlázás
RÓLUNKTANFOLYAMOKTovábbképzésekTengeri rádiózás TRÉNINGEKÁRAK IskolahajóHAJÓNAPLÓTENGERI TUDÁSTÁRJAKVIDEÓK
tengeri vitorlás jogosítvány

MaxSea
Hogyan kezdjük a tengeri hajózást?
Tengeri navigáció
Csillagászati navigáció
Rádiózás
Horgonyzás
PUBLIKÁCIÓK
 
  Főoldal / Navigátor / (tengeri_navigacio_csillagaszat)
 
tengeri jogosítvány és tengeri oktatás Csillagászati navigáció

Csillagásztai navigáció a XXI. században

1. A csillagászati navigáció a XXI. században


Irta: Vass Tibor, a Magyar Jacht Akadémia vezetője

Kell-e a csillagászati navigáció napjainkban? Erre a kérdésre a válasz a célszerűséget alapul véve csak a nem lehet. Ha el akarunk utazni a Karib-tengerre vagy Tahitire, akkor felszállunk a repülőre és a lehető legolcsóbban és leggyorsabban elrepülhetünk oda. Minek kínlódnánk heteken, hónapokon át az óceánon egy méregdrága, kényelmetlen, lassú vitorláson, ahol bizony néha nagyon kellemetlen helyzetbe is keveredhetünk. Persze van aki nem így gondolkodik, hiszen ezrével kelnek át az óceánokon a kalandvágyó, természetszerető önmagukat magvalósítani akaró emberek. Aki ezt az utat választja, kicsit visszatér a hajózás hőskorába. Egy vitorláson az óceán közepén csak magára és a társaira számíthat az ember. A nyílt tengeren nem lehet „majd hétfőn” kihívni a szerelőt, mert a hajó mellé csapott be a villám és az összes elektronikus készülék azonnal tönkrement a másodlagos indukció mindent elsöprő mágneses villanásától.
Aki elég sokat hajózott már a tengeren, az tudja: itt minden megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is. Hiába van a legjobb, legbiztonságosabb navigációs rendszerünk, ha például nincs áram a hajóban, mert koszos gázolajat tankoltunk és ezért nem indul sem a motor, sem a generátor, miközben a napelemünk gyárilag zárlatos lett, a szélgenerátor pedig csapágyas lett… Aki eleget hajózott, az bizony jól ismeri Murphy törvényeit. Amikor minden rendben megy akkor nincs szükség a csillagászati navigációra. Az Odysseus iskolahajón 5 különböző GPS van. Ezek a következők: a navigációs rendszer GPS-e, a második ennek tartaléka, a harmadik az AIS rendszer GPS-e, a negyedik a kabinomban található Garmin GPSMAP620, az ötödik egy Bluetooth GPS. Bármelyikről vezérelni tudom a hajót, ha kell. Szóval van bőven tartalék rendszer nálam. Amíg minden rendben megy, nem is kell más. De ha nem?
Szóval véleményem szerint a csillagászati navigáció a kétezres években a mentőtutajhoz, a mentőmellényhez, az EPIRB és a SART bójához hasonló vészhelyzeti eljárássá vált. Én tanítom a mentőtutaj, a mentőmellény használatát éles helyzetben, a ROC tanfolyamainkon a az elektronikus eszközök kezelését és persze a csillagászati navigációt is.
Másik aspektusa a csillagászati navigáció alkalmazásának a szakmai ismeretek mélysége. Aki megtanulta, kicsit másként tud már gondolkodni. A part menti hajózásban is jól tudja alkalmazni pl. az előreszámítási eljárásokat, ha nem működik a GPS stb. Vagyis minőségileg jobb navigátorrá válik az, aki ismeri navigáció királynőjét. Nem véletlenül volt a tengerésztisztek magas társadalmi elismertsége korábban.
Maga a csillagászati navigáció napjainkra szimbólummá vált: a jó tengerész kellő gondosságát, a szakmai ismereteinek mélységét jelzi. Nem véletlen, hogy a Magyar Jacht Akadémia a szextánst választotta jelképének.
Elgondolkodtató, hogy az amerikai haditengerészet már 30 éve használja a saját magának kifejlesztett különböző műholdas navigációs rendszereit, de a mai napig tudni kell a szextánssal bánni.

A továbbiakban egy kis betekintést szeretnék adni a csillagászati navigációba.
1. 1. A csillagászati navigáció elmélete

A csillagászati helymeghatározás elve leginkább ahhoz a jelenséghez hasonlít, amikor egy világítótorony magassági szögét mérjük. Minél közelebb vagyunk hozzá, annál magasabbnak látjuk a világítótornyot. A mért magasságból egyszerű képlettel kiszámíthatjuk a világítótorony távolságát. Az így megkapott távolsággal meg tudjuk rajzolni azt a körívet (a kör sugara a távolság), amely minden pontjából igaz, hogy a világítótorony a mért szög alatt látszik. Ezt a kört nevezzük magassági helyzetkörnek. Két világítótorony magassági helyzetköre két pontban metszi, vagy egy pontban érinti egymást és ez a hajó helye, a fixpont.

A csillagászati navigációban a helymeghatározás a világítótornyok helyett az égitestek magasságának mérésével történik. Maga a mérés két adatból áll: a magasságból és a mérés időpontjából.
A csillagokról érkező fénysugarak gyakorlatilag végtelen távolságból jönnek, így azok párhuzamosak egymással. Az a fénysugár, amelyik átmegy a Föld középpontján, merőlegesen érkezikna felszínre, kijelelölve egy pontot. Ez az égitest talppontja, amely olyan, mintha a világítótorony helyzetét a térképen nézzük. A talppont felett látható az égítest. Ennek koordinátái csak a csillag térbeli és a Föld pillanatnyi forgási helyzetétől függ. Mindkettőt az idő mérésével tudjuk meghatározni. A talppont koordinátái a következők: a szélessége az égitest deklinációja, a hosszúsága a greenwichi óraszöge. Ezeket az adatokat az égitest neve és a mérés időpontja alapján a csillagászati navigációs táblázatokból kapjuk. A Föld a tengelye körül 24 óra alatt fordul egy kört, vagyis 360°-ot. Ebből adódik, hogy óránként 15 fokot, 4 perc alatt 1°-ot, 4 másodperc alatt 1’-et fordul, vagyis az egyenlítőn 1 tengeri mérföldet mozdul el 4 másodperc alatt! Ilyen sebességgel halad a talppont is. Vagyis ha az Adrián hajózva az óránk pontatlansága 1 másodperc, akkor ez kb. 300 m hibát okoz. Ezért kell kronométert használni a tengeren.
A Föld egy adott pontján az égitestet a horizont felett “h” magasságban mérhetjük. Ugyanilyen magasan látható az égitest a Föld felszínén a magassági helyzetköre mentén, amely sugara z=90°-h

A fentiekből az következik, hogy ha a Napot h=30? magasan látjuk, akkor annak távolságát a következők szerint lehet kiszámítani: z = 90? - 30? = 60?. Ebből az 1? = 60’, felhasználásával a z =60? * 60’= 3600’= 3600 tengeri mérföld. Vagyis a Nap talppontja 3600 mérföldre van tőlünk!

Az előbbiek szerint tehát a csillagászati navigációban a helymeghatározás menete a következő:
• A csillagászati navigációs mérés abból áll, hogy a szextánssal „lehozzuk” az égitestet a horizontba és hozzáillesztjük. Amikor ezt megtörtént, akkor meghatározzuk a mérés időpontját. A mérés pontosságát szemlélteti, hogy a Nap átmérője 32’ körül van. Nekünk 0,5’-1,0’ pontossággal kell mérnünk. Minden egyes ívperc egy-egy tengeri mérföld hibát jelent.az égitest neve alapján az idő függvényében a csillagászati évkönyvből kivesszük a talppont Dec és GHA koordinátáit,
• felrajzoljuk a térképre a talppontot,
• a szextánsról leolvasott magasságot átváltjuk a valódi magasságra (a hibákat kell korrigálni),
• a valódi magasságot kivonjuk 90?-ból és ez a magassági helyzetkör sugara,
• a talppontból a sugárral körívet húzunk, amely a magassági helyzetkör,
• legalább két magassági helyzetkör metszése adja a hajó helyzetét, a fixpontot.


2. A csillagászati navigáció gyakorlata


Sajnos a fenti igen egyszerű módszert csak akkor alkalmazhatjuk , amikor a térképünkön meg tudjuk rajzolni a talppontból a magassági helyzetkör sugarát. Ez a hajózásban használt merkátor térképeken maximum 120 mérföldet jelent, amikor is az égitest 88°-nál magasabban látszik.
Az esetek túlnyomó többségében az égitestek alacsonyabban vannak (optimálisan 20fok < h > 70fok), és e miatt a gyakran több ezer tengeri mérföld sugarú helyzetköröket nem tudjuk kellő pontossággal megrajzolni a navigációs térképen.

Az elméleti módszert megtartva, de a helyzetkörök megrajzolását másként elvégezve jutunk el az általános un. magassági módszerhez. Ekkor csak a hajó közelében szerkesztjük ki a magassági helyzetkörhöz húzott érintőt a következők szerint:
Mindig ismernünk kell a hajónk hozzávetőleges helyzetét, a hajózott irány és a megtett távolság alapján, ez az előreszámított vagy becsült helyzetpont.. Maga csillagászati helymeghatározás ennek ellenőrzését és pontosítását jelenti. Amikor ezt a cikket írom, egy kapitány tréningen hajózunk a Lipari-szigetektől Ithaka felé. Az utolsó ismert és pontos koordinátánk az olasz csizma lábújjánál, a Spartimentó-foknál volt. Akkor lekapcsoltam az összes GPS kijelzést és csak a robotkormányon beállított 79 fokos útirányt követjük, immár 27 órája. A kabinomban látom, hogy 214 mérföld hajózás után most éppen 1,4 mérföldet tértünk le a rottáról jobbra, pedig vitorláztunk, ami mindig sodródást is jelent. Ezt a letérést kell észrevenni és pontosítani a kadétoknak a csillagászati navigációval.
Tehát a log és a tájoló alapján meghatározzuk, hogy hol lehet a hajónk, mi a becsült szélessége és hosszúsága. Ezek alapján a következő képlettel kiszámítjuk, hogy ha a becsült pontban lennénk, akkor onnan milyen hc magasságban látnánk az égitestet .

sinhc=sinLat *sinDec +cosLat*cosDec*cos(GHA+Lon)

Ugye bonyolultnak tűnik ez a képlet? Igen az. Vannak egyszerűsítések és speciális esetek, amivel el lehet kerülni ennek a kiszámítását. A képletbe különben a hajónk becsült koordinátáit (Lat, Lon) és az égitest talppontjának (Dec,GHA) koordinátáit kell behelyettesíteni.
Amennyiben a mérésből származtatott hv valódi és a hc magasság azonos, akkor rajta vagyunk a magassági helyzetkörön. Ha nem, akkor kiszámítjuk az ún. delta h különbségüket: ?h= hv – hc. Ez az érték adja meg nekünk a szerkesztéshez szükséges adatot. A mérésből származtatott hv és a számításból kapott hc körök középpontja a közös talppont, így ezek koncentrikus körök. A ?h értéke azt mutatja meg, mekkora a sugarak különbsége, vagyis milyen messze van egymástól a két kör. Korábban bemutattam, hogy a 30°magassságban mért égitest magassági helyzetkörének sugara 3600 mérföld. Nekünk a hajónk közelében ezt a kört, pontosabban az azt helyettesítő érintőt kell megrajzolnunk.

A szerkesztés menete a következő:
• A térképről kapott becsült helyzetpontból felrajzoljuk az égitest valódi iránylatát, az azimutját. Ezt vagy megmérjük vagy inkább kiszámítjuk. Ez lesz a koncentrikus körök sugara. A sugárra merőleges irányban van a hc számított magassági helyzetkör érintője a becsült pontban.
• A sugár az égitest talppontja felé mutat, és ennek irányában felmérjük a ?h-t előjel helyesen megkapjuk a valódi magassági helyzetkör egy pontját. Erre merőlegest állítunk, ez lesz a magassági helyzetvonal.
• Két vagy több ilyen magassági helyzetpont metszése adja a hajónk helyzetét.
A magassági helyzetkör görbülete a magassági helyzetvonalhoz képest az esetek többségében elhanyagolhatóan kicsi, így lényeges hibát ez nem okoz, feltéve, ha a ?h értéke nem haladja meg a 30 tengeri mérföldet, s az égitest 70?-nál alacsonyabban látszik. Amennyiben az első feltétel nem teljesül, akkor a mérésből meghatározott fixpontot becsült helyzetpontnak tekintjük, majd újból átszámítjuk a méréseinket. Ez általában akkor fordulhat elő, ha pl. az óceánon hajózva hosszú viharos időjárás után szeretnénk meghatározni a helyzetünket amikor a becsült helyzetpontunk nagy hibákat rejthet magában.
A tanfolyamokon gyakran megkérdezik: "ha egyáltalán nem ismerjük a becsült helyzetpontunkat, akkor meg tudjuk-e határozni a fixpontot?" A kérdés csak az iskolapadban merülhet fel, hiszen egy tengeri hajón minden esetben a ismernünk kell a lehető legnagyobb pontossággal a hajónk helyzetét. Ennek ellenére a fentebb említett iterációval meg tudjuk határozni a helyzetünket a magassági módszerrel.

3. A szextánsról leolvasott magasság átváltása valódi magasságá


A szextánsról leolvasott magasság eltér az égitest valódi magasságától. A szextánsnak, mint minden műszernek hibája van, amit indexhibának nevezünk és ezt is megmérjük, pl. a horizonton.

Egy másik jellegzetes hiba, hogy a hajónkon állva általában 3 méterre vagyunk a vízszinttől, ezért rálátunk a tengeri horizontra. Így az nem a vízszintes sík lesz. Ezt a horizont lehajlásnak nevezett javítással korrigáljuk.
Amíg a fénysugár áthalad a Föld különböző sűrűségű légkörén, addig megtörik, elhajlik, amit a refrakciós javítással korrigálunk, A Nap és a Hold korong vagy sarló alakúnak látszik, de a csillagászok az égitestek középpontjának koordinátáit adják meg, mai sajnos nem látszik. Így a mérésnél a Nap vagy a Hold alsó vagy felső felét illesztjük a horizonthoz, és abból a félátmérőnek nevezett javítással korrigáljuk a mért magasságukat.
A Hold közelsége miatt nem igaz az a korábbi feltétel, hogy a róla beérkezett fénysugarak párhuzamosak. Ezt a parallaxis javítással korrigáljuk. A Hold a horizont közelében járva messzebb van tőlünk, mint amikor a fejünk felett lesz, így ezt is figyelembe kell vennünk.
Összegezve, a fenti javításokkal át tudjuk váltani a szextánsról leolvasott magasságot pontos valódi magassággá.

4. A csillagászati navigáció módszerei



Minden csillagászati helymeghatározáshoz legalább két égitest szükséges. Éjjel sok-sok csillag látszik, de a horizontot nem találjuk. Nappal jól látszódik, de Napból csak egy van.
Az ellentmondás feloldásához a navigációs szürkületet használjuk. Ekkor még kb. 40 percig egyszerre látszanak a csillagok és a horizont is. Nappal pedig a Napot kétszer mérjük 2-3 óra elteltével és elcsúsztatjuk az első mérést az utolsóhoz.
Az évek során sok speciális módszer alakult ki. Néhányat ismertetnék vázlatosan.

A szélesség meghatározása a Sarkcsillag mérésével.
A Sarkcsillag a Föld forgástengelye körül kb. 50’ sugarú körben kering. Ha megmérjük magasságát, akkor ebből a keringésből származtatott idő alapú korrekcióval kiszámíthatjuk a szélességünket.

A szélesség meghatározása a delelő égitestekkel.
Deleléskor az égitestek pontosan észak-déli irányban látszanak. ( Megjegyzem, hogy ez a jelenség legritkábban következik be pontosan 12 órakor!) Ekkor a magasságuk a növekedésből csökkenésbe változik, amit jól meg lehet mérni a tengeren. A legnagyobb magasságból egy-két összeadással kiszámítható a szélességünk.

Az ex-meridián számítás.
Azon alapszik, hogy ha nem tudtuk lemérni a delelési magasságot, akkor javításokkal vissza tudjuk számolni a mért magasságot a delelési időpontra.

Rövidített eljárások :
Akkor találták ezeket, amikor még nem volt számológép és a bonyolult képleteket kézzel vagy logaritmussal számolták. Lényegük, hogy a hajó helyzetét kismértékben megváltoztatva olyan egész fokos adatokat kapjunk, amelyekkel táblázatokat lehet összeállítani és a hosszadalmas sinhc képletet ki lehessen kerülni.

5. A csillagászati navigáció jövője



Napjainkban a csillagászati navigációt a korábban említett vészhelyzeti eljárásként kell kezelni. Ekkor vissza kell térni a számológép nélküli hagyományos számítási módszerekhez, a modern eljárásokat alkalmazva.
Az égitestek koordinátáit tartalmazó Almanachokban megtalálhatóak ezek az eljárások.
Természetesen a hallgatóink a jelen cikkben foglaltaknál sokkal, de sokkal bővebb ismereteket kapnak a tanfolyamokon ennél. Akit érdekel a téma, azt szívesen látjuk.
A csillagászati navigációt a következőkkel szoktam jellemezni: Napjainkban a csillagászati navigáció olyan, mint a légzsák az autóban. Általában nem használjuk. Egyszer kell majd, de akkor nagyon.

 

Iroda (a térképen): Bp. XI. Barázda u. 18.
GPS: Lat=47.457838°N Lon=19.042611°E


levél: 1116 Budapest Barázda u. 18.

+36 70 6248600

+36 1 4810348


<
A Jachtakadémia számokban:
havonta frissülő adatok

Alapítva: 1992.

Tengeri
tanfolyamok:
390

Rádiós
tanfolyamok:
239

Hallgatók:
4401
Utolsó neve: Szabó Péter

Túrák:
427

Mérföldek:
(Vass Tibor)

215 312tmf, ami 9,97 Föld kerület

Következő tanfolyamok:

  • 390. dec.13.kikötői manőverek elmélete
  • 391. nov.30.Coastal Skipper
  • 392. nov. 30.Offshore Skipper
  • 393. dec.10. trópusi charter
  • 394. jan.11. túléléstechnika elm.+ uszodai gyakorlat
  • 395. jan.10.Coastal Skipper
  • 396. jan.10.Offshore Skipper
  • 397. jan.15. csil.nav. a Planetáriumban
  • 398. febr.18. tengeri radar
  • 399. febr.21.havaria elmélet



Tengeri

tanfolyamok


Tengeri rádiózás

GMDSS/SRC

GMDSS/LRC

Rádiós tanfolyamok kezdete
2018. őszi szemeszter
No 236. 08.31.
No 237. 09.21.
No 238. 10.12.
No 239. 11.02.

2019. téli szemeszter
No 240. 12.21.
No 241. 01.11.
No 242. 02.01.
2019. tavaszi szemeszter
No 243. 02.22.
No 244. 03.15.
No 245. 04.05.
No 246. 04.26.
No 247. 05.17.
Magyarázat
Az időpontok a hétköznapi csoport távoktatásos tanfolyamának kezdetét jelentik.

Rádiós tanfolyamok részletei

Megjegyzés:
A szürke színű képzéseinkre már nem lehet jelentkezni.

Tengeri jogsi

2018-19.


Távoktatásos tanfolyamok

Coastal Skipper tanfolyam
(12 mérföldes vizsga)

  • 383. szept.28. (28 nap)
  • 391. nov.30. (14 nap)
  • 395. jan.10. (14 nap)
  • 401. márc.14. (10 nap)
  • 407. jún.07. (14 nap)
Zárójelben a modulok közötti idő.
ami a tanfolyam intenzitására utal.

Offshore Skipper tanfolyam
(200 mérföldes vizsga)

  • 384. szept.28. (28 nap)
  • 392. nov.30. (21 nap)
  • 396. jan.10. (21 nap)
  • 402. márc.14. (10 nap)
  • 408. jún.07. (10 nap)
Zárójelben a modulok közötti idő.
ami a tanfolyam intenzitására utal.

Hétvégi tanfolyamok

  • 387/H nov.18.Coastal Skipper
  • 388/H nov.25. Offshore Skipper
Hajózási tanfolyamok

Órarendek 2018-19.



Tengeri gyakorlat

Szkipper Tréning

  • No 423. 18.szept.6.
  • No 424. 18.szept.17.
  • No 433. 19.ápr.01.
  • No 434. 19.ápr. 24.
  • No 436. 19.máj.16.
  • No 437. 19.jún.11.
  • No 443. 19.szept.15.

Kapitány Tréning

  • No 438. 19.jún. 27.
  • No 439. 19.júl.18.
  • No 442. 19.aug.29.

Havária (Spec. VIP) Tréning

No 426. 18. okt. 26.
No 430. 19. márc.10.

VIP Manőver Tréning

  • No 424. 18. okt. 1.
  • No 425. 18. nov 25.
  • No 431. 19. márc.18.
  • No 432. 19. márc.25.
  • No 435. 19. máj.6.
  • No 446. 19. nov.4.
  • No 447. 19. nov.9.
Hajózási gyakorlatok

Trópusi túrák

  • Phuket-Langkawi
    No 427. 18.11. 1.
  • British Virgin Island
    No 428. 19.01.19.
    No 429. 19.01.28.
  • Tahiti
    No 444. 19.9.26.
    No 445. 19.10.8.


Speciális tengeri tanfolyamok

Csillagászati mérések a Balatonnál

  • 386. 18.okt. 10.
    esőnap: 18. október 12.

Csillagászati navigáció a Planetáriumban

  • 397. 19. jan.15.

Kikötői manőverek elmélete

  • 390. dec.13.
  • 404. ápr. 14.

Horgonyzás a tengeren

  • 405. máj.13.

Biztonság a tengeren

  • Túléléstechnika elmélet és uszodai gyakorlat
    394. jan.11.

  • Havária elmélet
    399. febr.21.

Adriai meteorológia tanfolyam

  • 403. ápr.16.
  • 406. jún.03.

Tablettel a tengeren

  • 400. febr.28.

Tengeri radar

  • 398. febr.18.

Charter tanfolyam

  • Trópusi Charter:
    393. dec.10.
  • Európai Charter:
    410. máj.15.

Hajózási tanfolyamok


Megjegyzés:
A szürke színű képzéseinkre már nem lehet jelentkezni.



Jachtakadémia az RTL Klub műsorában


Ilyen a Skipper tréning <


Tengeri túléléstechnikai tanfolyam
Wild Joe Sailing Team
-->
RÓLUNK TENGERI TANFOLYAMOK TRÉNINGEK HAJÓNAPLÓ Tengeri Tudástár LETÖLTÉSEK JAK VIDEÓK látogató
2013. február 11.-től